Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Demeter Rezső: A székesfőváros műszaki munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban

244 Demeter Dezső Ez a módszer nagy körültekintést, gyakorlatot igényel és sok bizonytalanságot rejt magában, de bizonyos esetekben megfelelő. Számottevő körülmény, hogy a vízlevezető patakok és árkok legtöbbször rendezetlen területen folynak keresztül, melyek gyakran igen nagy víztömeget képesek tárolni és így a vizek nagy késleltetéssel folynak le. A csapadékértékek felvételénél figyelembe kell venni a domborzati viszonyokat, a vízgyűjtő terület nagyságát és alakját, a rajta levő növényzetet, az altalaj minőségét, stb. Mi általában 4—-16 lmp/ha (litermásodperc pro hektár) fix csapadékértékkel számolunk. Kisebb vízlevezető árkok vízhozamának megállapítására a csatornahálózat méretezésénél használt ú. n. racionális méretezési módot is használhatjuk. E méretezési mód szerint valamely árokszakaszon a mértékadó csapadékértéket az a csapadék szolgáltatja, amelynek időtartama egyezik azon idővel, mely alatt a víz a vizsgált szakasz vízgyűjtő területének legtávolabbi pontjáról a szakasz legalsó pontjáig lefolyik. A racionalis méretezési módnak — amelyet általában a főváros főcsatornahálózatának méretezésénél alkalmazunk — előfeltétele a rendszeres csapadékmegfigyelés. A székesfőváros területén lévő 21 esőíró készüléknek 25 évi adatai állanak rendelkezésünkre e munkánál. Az adatokból különböző időegységekre (10', 20', 30', stb.) vonatkozóan kiszámítjuk a csapadékintenzitásoknak lmp/ha-ban kifejezett értékeit. Megállapítva a csapadékintenzitások gyakoriságát, figyelmen kívül hagyjuk azon szélső értékeket, amelyek bizonyos idő alatt csak egyszer fordulnak elő. így pl. a főváros csatornahálózatának méretezésénél a 4 évnél ritkábban előforduló csapadék értékeket elhagyjuk. E csapadék értékeket logaritmikus beosztású koordinátarendszerbe felrakva (abscissa tengely az idő, ordinata tengely a csapadék intenzitás) közelítőleg egyenes vonalat kapunk, amelyet mértékadó csapadékvonalnak nevezhetünk. Zárt csatornarendszernél — a csatornahálózat tároló képessége miatt — e vonalat korrigálni kell az intenzitás értékeknek egy faktorral való megszorzásával. E korrekció folytán a fenti vonal lejjebb száll. A csapadék eloszlása a vízgyűjtő területen nem egyenletes. A mértékadó csapadékvonal maximális értékei a területnek csak egy pontján érvényesülnek és a mértékadó csapadékintenzitás a csúcspont helyétől számítva a távolság arányában csökken. A főváros kiterjedt csapadékmegfigyelései lehetővé teszik, hogy a csapadék intenzitásának e csökkenésével is számolhassunk és a mértékadó csapadékvonal értékei helyett alacsonyabb és egyenletesen eloszló átlag értékeket vegyünk figyelembe. A csapadékintenzitás e csökkenésének figyelembe vétele külön grafikon felhasználásával történik, amely a területegységre átszámított intenzitás csökkenését adja meg.