Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
IV. FEJEZET: Az ivóvíz - Sarló Károly dr.: Milyen vizet ittak Budavárában Mátyás király idejében?
200 Dr. Sarló Károly úgy joggal azt válaszolhatjuk, hogy Mátyás királyunk idejében a budai várba felvezetett városkúti víz a mainál jobb minőségű volt. Bátran feltételezhetjük ugyanis, hogy abban az időben a forrást tápláló vízgyűjtő terület nem volt olyan lakott, minf manapság, következésképpen annak talaja sem lehetett a maihoz hasonló mértékben szennyezett. Ezzel korántsem mondtuk azt, mintha a Városkút vize rossz lenne, csak annyit állítottunk, hogy — egyébként azonos viszonyok közt — ez a víz abban az időben jobb minőségű volt. Egyébként úgy tudjuk, hogy a főváros ezt a szép helyen fekvő, patinás múltú forrást rövidesen megfelelő tisztító- és szűrőberendezéssel fogja ellátni, hogy üdítően friss vizét bárki is minden aggály nélkül élvezhesse. A három forrás vizét különben a jövőben is ellenőrizni fogjuk. Was für Wasser trank man in der Burg von Buda zur Zeit des Königs Mathias. Von Dr. Karl Sarló. Das Hauptstädtische Chemische Institut wurde vom „Svábhegyi Egyesület" (Schwabenberger Verein) ersucht, das Wasser der am Schwabenberg entspringenden „Városkút" genannten Quelle zu untersuchen. Im Jahre 1938 feierte nämlich dieser Verein sein 50 jähriges Jubiläum und bei dieser Gelegenheit wurde eine Regulierung der Umgebung der Quelle, sowie die Vornahme gewisser Ausgrabungen geplant. Das Chemische Institut untersuchte daher das Wasser des „Városkút" zwischen dem 17. August 1937 und dem 23. Dezember 1940 14-mal, meistens unter der Mitwirkung des Hauptstädtischen Hygienischen und Bakteriologischen Institutes. Im Jahrgang 1938 der Hidrologiai Közlöny schrieb H. Horusitzky, 1 dass das Wasser aus 8 „Stadien" Entfernung durch mit Pech behandelten Holz- und Bleiröhren in den Brunnen des königlichen Hofes geleitet wurde. Nicht weniger interessant sind die Angaben, die man über die Városkút genannte Quelle aus den Mitteilungen von S. Garády 2 erfährt. Auf Grund der Angaben eines Bürgers aus dem XVII. Jahrhundert schreibt 1 H. Horusitzky: Budapest Duna jobbparti részének hidrogeológiája. Hydrogeologie des am rechten Donauufer gelegenen Stadtteiles von Budapest. (Hidrologiai Közlöny XVIII, S. 296, 298, 310 u. 319.) 2 Pestbudai Emléklapok, S. 50—53, Beilage der Zeitschrift „História", Jahrg. IV, H. 1—2 1931.