Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
IV. FEJEZET: Az ivóvíz - Pap Ferenc: Budapest vízellátásának mai helyzete
190 Pap Ferenc karsztkutatás, sőt a karsztvízfeltárás munkáját olyan sürgősnek mondják, hogy azt minden késedelem nélkül, tehát minden előtanulmány mellőzésével azonnal meg kellene indítani. Az ilyen nagymérvű sürgősséget azzal indokolják meg, hogy háború esetében a főváros vízellátása megköveteli, hogy a légi támadásokkal szemben a legnagyobb biztonságot nyújtó módon feltárható és előteremthető karsztvíz ilyen esetekben rendelkezésre álljon, miután minden víztermelési berendezkedés pusztulásnak lehet kitéve. A karsztvíz-kutatást ezen az alapon sürgető megindokolás és beállítás első pillanatra valóban helyesnek és megérthetőnek látszik. Éppen ezért az így gondolkodók számára nagy mértékben érthetetlennek tűnhet fel és kellő ostorozásban is részesül a székesfővárosi Vízművek vezetőségének az az eljárása, amely szerint a karsztvíz utáni kutatómunka megindításával hoszszú ideig várt, most pedig annyi idő után az azonnali feltáró munka megindítása helyett a karsztvíz feltárása ügyében tanulmány vezetett be és nem intézkedett eddig valamely formában a karsztvíz fölkutatása — illetve mint hallani lehet — annak sürgős megcsapolása érdekében. A székesfővárosi Vízmüvek vezetőségének ez az óvatos, az előfeltételek megfelelő tisztázásán alapuló eljárása a következőkben leli magyarázatát: Az elmúlt legutóbbi években elsősorban biztosítani kellett a vízellátásnak már rendkívüli mértékben szükségessé vált továbbfejlesztését, vagyis valóban minden késedelem nélkül éjjeli s nappali munkával előteremteni azokat az új vízmennyiségeket, amelyek nélkül a Székesfőváros vízellátásában igen kellemetlen zavarok állottak volna elő. Miután pedig az így jelentkező feladatot a leggyorsabban és legkielégítőbben a mostani vízellátási rendszer további kiépítése útján lehetett megoldani, csak természetes, hogy ezt az utat választottuk és későbbre halasztottuk a karsztvízkutatás sokkal bizonytalanabb eredményű munkáját. Az így megindított és végre is hajtott továbbfejlesztéssel sikerült is a Vízmüveknek kellő időben előteremteni a szükséges új vízmennyiségeket és ezáltal megóvni Budapest közönségét a vízhiány igen kellemetlen kalamitásaitól, dacára annak, hogy nem egyszer eddig sohasem látott, napi 320.000 m 3-ig felmenő vízfogyasztási igényeket kellett kielégíteni, amely kb. 60.000 m 3-rel multa felül az azelőtti legnagyobb napi fogyasztást. Ennél a továbbfejlesztésnél a Vízművek nem mulasztotta természetesen el kihasználni azt az ehhez az eljáráshoz fűződő lehetőségét, hogy tekintettel a bizonytalan politikai viszonyokra ,a vízellátás biztonságát a víznyerő- és szivattyútelepek decentralizálása által növelje, úgy azonban, hogy ezek a szétszórt víztermelőtelepek egymással még a Szentendre-sziget területén belül megfelelő gravitációs csatornák által ösz-