Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vadász Elemér dr.: A Dunántúl karsztvizei

A Dunántúl karsztvizei. Irta: dr. Vadász Elemér* geológus. (1. ábrával.) Az esztergomvidéki kőszénbányászat fokozatos fejlődése nyomán

r közel hat évtizedre visszamenő vízbetörések irányították reá a figyelmet a karsztvíz jelenségeire. A bányászatban végzett megfigyelések és tapasztalatok értékes tanulmányokban szakirodalmunk közkincsévé váltak. A külföldi irodalomban is csak később alakultak ki a karsztvíz jelenségeinek általános érvényű vizsgálati eredményei, melyek mindmáig is sok tekintetben nyílt kérdései a hidrogeológiának. A kérdések tisztázatlansága bizonyos mértében visszatükröződik hazai ismertetéseinkben is, amelyekben tévesen, vagy nem elég világosan értelmezett alapfogalmak, további zavarokat okozhatnak. A kérdés nagy nemzetgazdasági jelentősége indokolttá, teszi, hogy az eddigi irodalmi adatok kritikai egybevetésével, a kérdésre vonatkozó évtizedes gyakorlati tapasztalatok és megfigyelések összesítésével, röviden összefoglaljuk a dunántúli karsztvíz általános jelenségeit. Dunántúli hegységeink földtani fölépítésében nagy kiterjedésben vesznek részt különböző korú mészkő- és dolomitrétegek, a karsztos jelenségek különböző mértékével. E karsztos jelenségek a jellegzetes felszíni alakulásokban és a földalatti vizek különleges lefutásában nyilvánulnak. Jobbára a földtani múltban kialakult térszíni formákat, alaktani bélyegeiket, kialakulástörténetüket több tanulmány is ismertette. A dunántúli karsztos jelenségek túlnyomóan triászkorú mészkő- és dolomitterületekhez vannak kötve ugyan, mégsem lehet a hozzájuk tartozó földalatti vizeket „triászvíznek" nevezni (19. sz. irod.). Azonos jelvények között * A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 194U. áprilishó 24-iki szakiilésén bemutatta almási Gedeon Tihamér. 1 Az irodalmi jegyzéket lásd ezen fejezet végén, 156. oldalon.