Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Schréter Zoltán dr.: A karsztvízről

118 Dr. Schr

öter Zoltán és a pilisvörösvári szénterületeknél észlelt karsztvízmagasság, illetve azoknál talán mélyebben fekhetik. Nagy fontosságúnak vélem a folyton fejlődő fővárosunk jövő vízellátása szempontjából azt, hogy a meglévő megoldás mellett a főváros közelében lévő dolomit és mészkő hegységeinket is részletes és beható hidrogeológiai vizsgálat alá vessük. A karsztvíz az ország más pontjain is nagy fontosságú, nevezetesen egyes városok, gyártelepek, stb. vízellátásában, és még nagyobb fontossága és szerepe lesz a jövőben. A karsztvíz a természet ajándéka országunkban, amit meg kell becsülnünk, meg kell védenünk, s ahol szükséges, megfelelő szakképzettséggel fel kell tárnunk hazánk javára. Nekünk, hidrogeológusoknak pedig, kedves kötelességünk a karsztvíznek minden irányban való tanulmányozása, élőszóval és írásban való ismertetése és így közvetve hazánk vízellátási és egészségügyi szolgálatába való állítása. Über das Karstwasser. Von Dr. Zoltán Schréter. t (Auszug aus dem ungarischen Text.) Das Problem des Karstwassers beginnt in der neueren Zeit auch in Ungarn eine grössere Rolle zu spielen, da in der Wasserversorgung von Städten und Fabriken auch das Karstwasser oft in Betracht gezogen wird. Im Gebiete des Braunkohlenbeckens von Esztergom besitzt das Karstwasser seit je eine grosse Bedeutung, da dadurch der Kohlenbergbau vielfach gefährdet wird. Die Überwindung der durch das Karstwasser verursachten Hindernisse war früher eine recht schwierige Arbeit. Erst is der neueren Zeit, mit dem Fortschritt der Entwicklung der Technik, fand man Metoden, durch die diese Frage gelöst werden kann. Das in den Kalkstein- und Dolomitgebieten aufgestaute Wasser wird nach dem berühmten Geographen Alfred Grund (8) als Karstwasser bezeichnet. Von H. Höfer (3) wird dieses unterirdische Wasser in eine Gruppe des Felswassers, nämlich in die des Höhlenwassers, eingereiht. Der Niederschlag fällt auf die Oberfläche der stark zerklüfteten Kalksteingebirge, sickert ein und häuft sich in den Spalten, Klüften oder Höhlungen desselben an. A. Grund nahm in den Kalksteinen der Karstlandschaften die Anwesenheit einer einheitlichen Karstwassermenge an, deren Spiegel ebenfalls in grossen Gebieten einheitlich ist.