Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Schréter Zoltán dr.: A karsztvízről

A karsztvízről 117 nak mondható. Az esztergomi barnaszénterület környékén kiemelkedő néhány mezozókus hegyrög oly kis kiterjedésű, hogy az azokra lehulló s a mélybe szivárgó csapadék alig jön számításba. Az évtizedek óta történő hatalmas vízelvonás dacára, a karsztvíz tükre nem szállt mélyebbre. Már a Hidrológiai Közlöny I. kötetének 8. oldalán ráutaltam arra (15. sz. irod.), hogy a bányászat által mesterségesen eltávolított víz pótlása kétségkívül más, nagyobb távolságban fekvő vidékről szakadatlanul történik, olyan mészkő és dolomit hegyek felől, ahol a csapadék beszivárgása nagyobb mértékű. Ilyen hegységek a közelebbi Pilis, a távolabbesö Gerecse és a Budai hegyek, sőt bizonyára a Bakony is. Az egyes mészkő- és dolomithegyeket, valamint a közöttük lévő, mélyebbre süllyedt hegyrögöket vetődések és hasadékok sűrűn átjárják. A mélyben az összedarabolódott mészkő- és dolomitrögök érintkeznek egymással s a rögöket elválasztó vetődéseken keresztül a víz a szomszédos rögök hasadékaiba és járataiba is behatol és így közös karsztvíztömeg és nagyjából közös karsztvízszín is kialakulhatott. így az állandó vízutánpótlás és az egyforma karsztvízszín könnyen érthetővé válik. A dorogi, tokodi, pilisvörösvári és tatabányai tapasztalatok tehát igazolták ezeken a helyeken az egységesszíntü és egységesebb tömegű karsztvíz jelenlétét. Ennek nagy jelentősége van. Tudniillik a Gerecse, a Vértes, a Budai hegyek, sőt a Bakony területén is reménnyel nézhetünk olyan fúrás eredménye elé, amely a karsztvíz feltárására irányul. Figyelemmel kell azonban lennünk arra, hogy nem mindenütt várható egyformán jó eredmény. Ahol a mészkő tömött, repedés- és hasadékmentes, üreg- és járatmentes, ott nagy mélységig is lefúrhatunk, mégse kapjuk meg a karsztvizet. Ezért lehetőleg olyan helyeket kell a fúrás vagy víztermelő akna helyéül kikeresnünk, ahol a kőzetek erősen repedezettek, hasadozottak, ahol tehát a víznyerésre való valószínűség nagyobb, pl. a törésvonalak mentén, vagy közelében, illetve ilyenek keresztezési pontjai táján. Mindezeknek a megállapításoknak Budapest karsztvízzel való ellátásában is fontos szerepük van. Tudjuk, hogy már 1889-ben Tschebull Antal javasolta, hogy Budapest vízellátását az esztergomvidéki szénterület karsztvizeivel oldják meg. (Quellwasser für Budapest, [4. sz. irod.]) Ma újból előtérbe került a karsztvíznek a főváros vízmüvei szolgálatába való állítása. Bár ma még semmi potosat se tudunk a Budai hegyek karsztvizéről, mégis teljes joggal fel kell tételeznünk azt, hogy a Budai hegyek dolomit- és mészkőtömegében szintén jelen van a karsztvíztömeg, és pedig kétségkívül szintén egységes felszínű karsztvíztükörrel. Ennek a tengerszín feletti magassága nagyjából olyan lehet, mint az esztergomi