Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
II. FEJEZET: A karsztvíz - Vígh Gyula dr.: A karsztvízkutatás kérdése a budai hegységben
A karsztvízkutatás kérdése a Budai hegységben 109 Az t. i. amivel Vitális Sándor (33. sz. irod. 293. old.) a szennyeződés lehetetlenségét indokolja, hogy: „az öskarsztviz nagy hidrosztatikus nyomás alatt álló viz" s „ha a felülről esetleg beszivárgó szennyezettvíz (amit kizártnak tartok épp a megtett hosszú út és a vaslag szűrőréteg miatt) el is éri az öskarsztviz szintjét, az a hidrosztatikai nyomás miatt nem engedi, hogy a lefelé szivárgó víz belejusson s így a szennyeződés lehetősége ki van zárva". Ez valóban lehetetlenség! Mert igaz, hogy a karsztvíz egy része — különösen mélykarsztban s ez a mi esetünk — sokszor meglehetős nagy hidrosztatikai nyomás alatt van. De ez csak az olyan zárt csatornákra vonatkozik, amelyeken a karsztvíz a közlekedő edények törvényei szerint mozog, sokszor éppen vertikális irányban. Míg az a víz, amely a karsztvízszint közelében, vagy éppen a karsztvízszint nívójában vízszintesen, vagy közel vízszintesen kis eséssel haladó járatokban a nehézségi erő hatása alatt szabadon folyik úgy, hogy a járatokat nem is tölti ki teljes szelvényében, ez nincs hidrosztatikai nyomás alatt. S mivel a dolog természeténél fogva ezek a csak részben telt járatok vannak fönt a karsztvízszint közelében — mert mélyebben éppen .a nyomás következtében a járatok mind vízzel teltek — e nyomás alatt nem álló karsztvízhez szabadon keveredhetik a felszín felöl lefelé gravitáló szivárgó, vagy csordogáló csapadékvíz!!. . . Ugyanezért nem áll meg Pávai Vajna F. hasonló elgondolása sem, .amely szerint elképzel egy a harmadkorban kialakult járatrendszerben felhalmozódott sok ezer éves s cca 20° keménységű nagyobb fajsúlyú karsztvizet, amelyre az újonnan leszüremlő kevesebb oldott anyagot tartalmazó. kisebb fajsúlyú csapadékvíz egyszerűen felrétegzödik anélkül, hogy azzal keverednék! Az elgondolás szerint ez a keveredés akkor sem történhetik meg, ha történetesen a beszüremlő csapadékvíz fertőzött volna. Azonos elgondolás az előbb említettel is ugyanúgy elképzelhetetlen, mert a járatokban hol lassabban, hol gyorsabban mozgó, hol meg erősen örvénylő víz föltétlenül magával rántja a járatba csurgó friss vizet és jól 4">ssze is keveri a kettőt. Nem is szólva arról, hogy sok járatban egyenesen szívó hatást fejt ki a nagy nyomás alatt tova mozgó víz, amely a járatba nyíló vékony repedésekből egyenesen beszívja az ott lévő esetleg csak kapilláris vizet. De ugyanúgy nincs szükség erre az erőltetett magyarázatra, mint az olőbbire, mert ha megszüntetik a szennyvíznyelőket és szabályozzák a szennyvízelvezetést, úgy meg is szűnt az az ok, amely az aggályokat fölkeltette. Ismertetve a karsztvízkutatással kapcsolatban fölmerült kételyeket és aggályokat, és rámutatva azokra a téves elgondolásokra, ainelyekie egyes szerzők a kérdés megoldását alapozni kívánták, térjünk rá a karsztvíz feltárása és kitermelési lehetősége kérdésének rövid ismertetésére.
