Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vígh Gyula dr.: A karsztvízkutatás kérdése a budai hegységben

106 Dr. Vigh Gyula perc, a Római-fürdő forrásáé pedig 9.3 m

3/perc. (34. sz. irod. 157. és 216. old.) Ez utóbbi adatok azt mutatják, hogy a Budai hegységben is vannak olyan kidolgozott karsztvízjáratok, amelyek nagyobb vízmennyiség szállítására alkalmasak. Annál valószínűbb, hogy szűkebb járatok a megfelelő helyeken még inkább találhatók. Ezeknek csak az a hátrányuk, hogv igen hosszú vízgyűjtő tárót kell kihajtani, míg a harántolt járatokból a kellő vízszükséglet összegyűlik. Ezt látjuk Felsőgallán, ahol két vízaknában, a bányatelep vízszükségletének biztosítására, mintegy 1200 m vágatot kellett kihajtani. A karsztvíz utánpótlása. Ha az elmondottak szerint megvan annak a valószínűsége, hogy a Budai hegységet a karsztjáratok egész hálózata szövi át, amely az említett példák szerint bőven tartalmaz karsztvizet, úgy még mindig fölmerülhet az a kérdés, vájjon erősebb igénybevétel esetén nem fogy-e ez ki, nem apad-e el? Van-e elég utánpótlása és miből kapja ezt? Egészséges lenne-e az? Ebben a kérdésben igen eltérők a vélemények. A karsztvízkérdés hívei meg vannak győződve arról, hogy a karsztvíz kimeríthetetlen mennyiségű és föltétlenül élvezhető, egészséges. Viszont a karsztvízkérdés — hogy ne mondjam — ellenségei éppen az ellenkezőjét állítják. Ahol ilyen élesen szemben állnak egymással a vélemények, olt a tárgyilagosság nagyon távol lehet! Ha gondosan tanulmányozzuk a kérdést, úgy azt látjuk, hogy az egyik oldalon téves feltevésre épült föl az egész elgondolás anélkül, hogy az elérni óhajtott cél érdekében arra szükség lett volna, a másik oldalon pedig figyelmen kívül maradt az, hogy még a vízszerzés megszokottabb formájánál, talajvízkutaknak új, ismeretlen területeken való telepítésénél is próbafúrásokkal, talaj- és talajvízvizsgálatokkal kezdődik a munka. Mennyivel inkább szükséges ez a karsztvíz esetében, ahol annyi rejtéllyel, annyi ismeretlennel állunk szemben? Vizsgálatok nélkül, a tagadás és kételkedés rideg álláspontjára való helyezkedéssel nein dönthető el a kérdés! A dolgozatom elején hivatkozott közlemények az „őskarsztvíz"-re gondolják alapítani a karsztvízellátást. Azonban az „öskarsztviz" fogalom körül kis zavar van, mert miként már rámutattam, egyszer „a ma képződő karsztvíz állandóan táplálja a régi, a geológiai karsztvizet", máskor „a ma képződő karsztvíz nem jöhet számításba", csak „a régi geológiai időkben képződött és raktározott karsztvíz" (33. sz. irod. 51. old.), majd ismét: „az öskarsztviz nem a mai csapadékvízből táplálkozik . .., hanem a rég elmúlt geológiai időkben képződött és a mélybe