Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'80 Horusitzky Henrik A csőhálózatnak a korróziótól való megvédése a vízműnek fontos érdeke, úgy üzembiztonsági, mint pénzügyi szempontból. A korróziós folyamatok főtömegükben elektrolitikus folyamatok. Ezeket a folyamatokat kiválthatják akár a víz, akár a talaj összetételében rejlő sajátosságok, legtöbb esetben azonban a talaj és a talajvíz együttes hatása érvényesül a korróziónál. Befolyásolja a korrózió mértékét a csőanyag kémiai és fizikai konstitúciója. A vascsövek gyártási és kikészítési módja mellett számos lehetőség van lokálelemek képződésére. Az ipari vas sohasem homogén, mindig tartalmaz különféle zárványokat. A kémiai összetétel sem teljesen egyenletes. A vas termikus vagy mechanikai kezelésekor mindig álinak elő szerkezeti különbségek. Az ilymódon keletkező lokálelemek hatása a talaj és a talajvíz korróziós hatásával párosulva a csőanyag gyors pusztulását vonhatja maga után. A talajvizsgálatoknál a különböző rétegeket a csőfektetés nívójáig külön-külön vizsgáltuk. A talajvizet, amennyiben a csőfektetés nívóját elérte, innen merítettük. Természetesen számos esetben ezen a nívón talajvizet nem találtunk. Vizsgálat tárgyává tettük azonban minden kút- és kémfúrás vizét, ha a víznívó a csőfektetés vonalát nem is érte el, számolva azzal, hogy a talajvíz nívója emelkedhetik. A talajvíz vizsgálatánál a korrózió szempontjából elsősorban vizsgálandó a víz esetleges agresszív szénsavtartalma. Igen fontos érték a szabadszénsav és a hydrocarbonátok viszonyára jellemző pH-érték. A savanyú, 7.2 alatti pH-grték a korróziót, különösen lágy vizeknél gyorsítja. Lényeges adat a víz elektromos vezetőképességére jellemző oldott sótartalom, illetve különböző sóféleségek mennyisége. Az elektromos vezetőképesség a vascső és a talaj különböző alkatrészei között fellépő galvánáram korróziós hatását természetesen lényegesen befolyásolja. Kiilön ki kell emelni a vizek szulfáttartalmát, amely bizonyos mennyiségen felül nem csak a beton, hanem a vasanyag korróziója szempontjából is számottevő tényező. A víz szervesanyag tartalma jellemzője a talajban lévő szervesanyagok mennyiségének is és a szervesanyagok bomlásakor képződhető szénsav és egyéb szerves savak fellépésének lehetőségére figyelmeztet. A nitrátok, kloridok mennyiségének megállapítása különösen lágyvizek esetében igen fontos, mert a kloridok 200 mgr/l-en felül, a nitrátok pedig 80 mgr/l-en felül már bizonyos fokú agresszivitással bírnak. A vízben oldott gázok közül a korrózió szempontjából a kénhidrogén és az oldott oxigén bír fontossággal. A kénhidrogén erősen korrózív hatású. Az oldott oxigén kezdetben mindig korrozív hatást fejt ki, később a képződő vegyületek mészlekötőképessége következtében adott körülmények között hathatós védőhatás kifejlődésének eszköze lehet. Ugyanis a vascső felületén a vízben oldott oxigén hatására képződő ferrohydroxid