Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' fátos vizeket. Hévforrások a budai márgába is sok helyütt raktak le piritet, tufalerakodásokkal is találkozunk a márgában, a dolomit törmeléke már a budai márga képződésekor is belekeveredett a kőzetbe. A szulfátképződés, sőt a keserűvízzel azonos összetételű szulfátok képződésének feltételei is adva volnának tehát a márgában is. Nagyobb koncentrációjú keserüvizeket budai márga területeken még sem ismerünk, mert itt a víz nagyobb mértékű stagnálásának morfológiai feltételei nincsenek adva, s a márga vízátjárhatósága sem oly mértékű, mint a kiscelli agyag felső morzsalékony rétegeié. A talajvíznek a beton-csatornákra gyakorolt hatásáról és általában az agresszív talajféleségekről a legutóbbi időkből Szabó János (394) székesfővárosi műszaki főtanácsos tollából bírunk nagybecsű értekezést. Az elmondottakban csupán azokkal a szufátos vizekkel foglalkoztunk, melyek szervetlen, ásványos eredetűek. Nem volna azonban teljes ez a rövid ismertetés, ha meg nem emlékeznénk a szulfáttartalmú vizek képződésének azon módjáról, mely szerves anyagok bomlásával van kapcsolatban, mely képződést a Budapest dunabalparti részének hidrológiájával kapcsolatban is említettem. Az állati és növényi fehérjéknek köztudomásszerűen egyik legfontosabb alkotó eleme a kén. Az ilyen szerves vegyületek oxidációja a szulfátok keletkezését minden ásványi eredetű kénvegyület jelenléte nélkül is lehetővé teszi. A szulfát-tartalom koncentrálódása azután ugyanúgy megy végbe a stagnáló talajvízben, mint az ásványi eredetű szulfátos víz esetében és itt is éppen úgy függ az elpárologtatási lehetőségektől is, tehát a fedőrétegek viszonylagos lazaságától. Erősen humuszos, vastag termőréteggel bíró, vagy lápos területeken, szemét lerakodó helyek körül, pöcegödrök közelében, tehát mindenütt ott találkozhatunk szulfátos vizekkel, ahol szerves anyagok nagyobb mértékben felhalmozódhatnak. Az agresszív vizek így bizonyos foltokban szabálytalanul lépnek fel. A kiscelli agyagban szétszórt piritszemecskék mennyisége mellett tehát a talajvíz által áztatott talaj szerves anyagtartalma szabhatja meg a víz kisebb-nagyobb mértékű agresszivitását, anélkül, hogy ezek között a viszonyok közt bármiféle szabályosság észlelhető volna. VI. A víz- és talajvizsgálatok céljának ismertetése. Irta: Molnár Dénes székesfővárosi műszaki főtanácsos. A Főváros területének geológiai felvételével kapcsolatban készült talaj- és vízvizsgálatok azt célozzák, hogy megállapíthatók legyenek azok a helyek, ahol akár a talaj, akár a talajvíz a csőhálózat anyagára agresszív sajátsággal bír. Ennek ismeretében azután megvan a lehetőség arra, hogy az adott esetekben a preventív intézkedések megtehetők legyenek.