Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' rakó tengernek partközeli üledéke, ahol már nem olyan finomszemű meszes iszap rakódott le, mint a mélyebb tengerrészletekben, ahol a meszes iszapból a budai márga alakulhatott ki, hanem a tengert szegélyező partok törmelékéből felhalmozódott durva, kavicsos üledék, mely később a hárshegyi homokkővé ragasztódott, cementeződött össze. E felfogással szemben ma, midőn a budai márgát célszerűnek látszik 5. ábra. A Szent Gellérthegy déli oldalán, XI. ker.-ben, Alsóhegyi-út mellett feltárt palabánya. Alsó oligocénkori, lattorfiai emeletbeli budai márga. az eocén záró tagjaként tekinteni, a hárshegyi homokkövet a középső oligocén kezdőtagjának tekintjük. Említettem ugyanis, hogy a budai márga az eocén bryozoás márgához szorosan kapcsolódik, az eocén-sorozattal párhuzamos és hézag nélkül következő rétegek alakjában. Az ilyen települést nevezzük konkordáns településnek. A hárshegyi homokkő és az eocén üledékek között azonban már kétségtelenül hézagot kell megállapítanunk, mert e homokkő helyenkint közvetlenül a dolomitra, másutt az eocén különböző szintjeire települ, tehát már a Budai hegységben is meg lehet állapítani, hogy a hárshegyi homokkő leülepedését megelőzőleg a Budai hegységben denudációs időszaknak kellett lezajlani, mely a hegy-