Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'50 Horusitzky Henrik séget helyenkint egészen a triászig letarolta. Mivel nálunk az alsó oiigocént Telegdi Roth Károly infraoligocén denudációja foglalja el, a hárshegyi homokkőnek már a középső oligocén aljára kell kerülnie. Erre látszik vallani, hogy e kőzet helyenkint valóban a középső oligocén kiscelli agyag alatt figyelhető meg. Kőzettanilag a hárshegyi homokkő többnyire kovás kötőanyaggal összecementezett többé-kevésbbé durva homokkő, vagy konglomerát. Azokat a kőzeteket, melyek kavicsainak anyagát szolgáltatták, ma már hiába keressük hegységünkben. Vendl Aladár feltételezi, hogy a Budai hegységtől nyugatra, Zsámbék környéke, Biától Dorogig nyugatra dőlő rétegekből felépített, erősen kiemelt hegységet alkotott ebben az -időben, melynek nyugati részein a triász feküjében levő kristályos palákból álló idősebb ókori kőzetek is a felszínre kerültek, s ezek törmelékéből került a sok kvarc- és kristályos pala-kavics a középső oligocén elején a tenger parti övébe. A hárshegyi homokkő mindenesetre a tenger újabb térfoglalásának kezdetét jelenti, mely előrehaladva vastag iszapos üledéksorral borítja el később a környéket. Ez az üledék a kiscelli agyag. A középső oligocén kiscelli agyagot lerakó tengere főleg a kiemelkedő rögök közti depressziókat foglalja el és tölti ki. A rögökön sehol sem találjuk a kiscelli agyag nyomát, melyet egyes védett helyeken, kisebb vetődési árkokban már akkor is várhatnánk, ha egyébként az erózió a rögökről az agyag zömét eltávolította volna. Valószínű ezért, hogy a középső oligocénben a Budai hegység területe szigettenger képét nyújtotta, melyből a „pireneusi hegyképződés" idejében feltorlasztódott rögök szigetekként álltak ki. A kiscelli agyag kékesszürke, felső rétegeiben a benne finoman elszórt pirit (Fe S

2) oxidációja folytán sárgás, plasztikus, gyúrható agyag, mely különösen Óbudán virágzó téglagyári ipar kialakulását tette lehetővé. Anyagából parányi mészhéjú egysejtű lények, foraminiferák tömege iszapolható ki, köztük a már a budai márgában megjelenő s még a kiscelli agyagra is jellemző Clavulina Szabói (Clavulina Szabói rétegek). A kiscelli agyag a pesti oldalra is áthúzódik és a városligeti artézi kútfúrások tanúsága szerint igen nagy vastagságban van meg Pest altalajában. A kiscelli agyagban helyenkint elszórt igen finom vulkáni tufarétegek is vannak a Budai hegység területén, annak tanujaként, hogy a már egyízben említett óharmadkori vulkánosság még a középső oligocénben sem szüntette be működését. A kiscelli agyag leülepedése után a hegység, sőt az egész főváros területe az egész magyar középhegység területével együtt lassú emelkedésnek (epirogenetikus emelkedés) indul. Ezt az emelkedést már az agyagkomplexum magasabb részleteiben megjelenő homokos-homokköves, gyakran növénylenyomatos rétegek megjelenése jelzi, mutatva, hogy a