Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' egy-egy kiemelkedőbb csúcsa (pl.: a Csíki hegyek egy-egy részlete) alkotott apróbb szigeteket. A bartonienben rakódott le a budapestkörnyéki eocén típusos üledéke, a nummulinás mészkő, vagy másnéven, miután nummulinák az óharmadkor más szakaszaiban is éltek, az úgynevezett főnummulitmészkő. A nummulinákról már említettem, hogy mészvázú, lencse-, pénzalakú lények ezek, az egysejtű lények óriásai. Elterjedésük az ősi Föld4. ábra. A zöldmáli dűlőben, III. ker.-ben, Szépvölgyi-út lö2. Fálvölgyi barlang bejárata, magas kőfallal. Felső eocén kori nummulinás mészkő és bryozoás márga. közi tengerre, a Thetis területére szorítkozik, melyhez a budai bartonien tenger is tartozott. A nummulinák a Thetisben olyan óriási tömegben éltek, hogy a nummulit-mészkövet úgyszólván teljes egészében ezek és más, hasonló hatalmas mészhéjú egysejtűek építették fel felhalmozódott mészhéjaikból. Ilyen óriási mészhéjú egysejtűek még az orbitoidák, vagy más néven ortophragminák, melyek néha egymagukban is kőzetalkotó tömegben lépnek fel (ortophragminás vagy orbitoidás mészkövek). Az orbitoidák felhúzódnak a felső eocén magasabb szintjeibe is, ezért nevezte el Hof mann Károly (88) a főnummulitmészkő szintjét, s az e szintben fel-