Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Kerekes József dr.: Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához

Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához 499 tok, de kiváltképen saját helyszíni megfigyeléseinek és laboratóriumi vizsgálatainak szerencsés szintézisben összehangolása után az idézettekéivel teljesen megegyező eredményekre jut.

1 A mondottak alapján a legnagyobb valószínűséggel állíthatjuk tehát, hogy a kérdéses kecskehegyi üregek a pontiisi-pannóniai idők végén, méghozzá tengeralatti partmenti hévvizmüködéssel kapcsolatosan keletkeztek!

2 * Kíséreljük meg eddigi megállapításainkból további következtetéseket levonni. Az egymástól többé-kevésbbé függetlenül lefolytatott s lényegében megegyező eredményű vizsgálatok eredményeiből mindenekelőtt az tetszik ki, hogy a Budai hegységnek jóval jelentősebb részét borította el a pannónvégi transzgresszió, mint eddigi irodalmunkból kitűnik! Az eddigi, időbelileg föltétlenül egy szintbe tartozó tengerfenékrészletek mai szintkülönbségeiből a pannóniai kor utáni viszonylagos elmozdulásuk mértékét egészen pontosan megállapíthatjuk! Kitűnik ezekből, hogy a pannóniai tenger visszahúzódása óta igen jelentős szintváltozások mentek végbe a Budai hegységben. Még tovább fokozódnak a függőleges elmozdulások méretei, ha nem az alaphegység tengerfenékmaradványainak magasságkülönbségeit hasonlítjuk össze, hanem például a Tétényi fensík déli lábánál feltárt felső pannóniai kori üledékek magassági helyzetével vetjük egybe ezeket! Így a Budai hegységnek a pannóniai idők óta végbement kiemelkedésének a viszonylagos értékét kapjuk meg. De menjünk még tovább! Földtani irodalmunk negyedszázad óta hirdeti,

3 hogy hegységünk mai medencéi mind a neogén kor eleje óta besüllyedt medencék. A hegység peremein megállapított pannóniai abráziós tengerfenékmaradványok egytől-egyig magasabb helyzetűek, mint a hegység medencéi. Vájjon nem kellene bennük mindenütt megtalálnunk a tengeri, 1 Lásd Scherf i. m. p. 69. - Itt bátorkodom megjegyezni, hogy ezt a megállapítást tökéletesen fedik a budapesti Ferenchegyi barlangban tett saját megfigyeléseim is. Ugyanis az ebben a barlangban talált — kétségen kívül megállapíthatóan a barlangot kioldó hévvízmííködéskor felülről behulló — kvarckavics föltétlenül azonos a széchenyihegyi— mártonhegyi pannóniai abráziós kaviccsal, tehát a Ferenchegyi barlang üreghálózatát ugyancsak a pannónvégi partmenti tektonikus mozgásokkal kapcsolatos hcvvizmiiködés hozta létre! 3 Taeger Henrik: A buda—pilis

!—esztergomi hegycsoport szerkezete és arculata. (Földtani Közlöny, 1914. XLIV. p. 555—571.)