Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Kerekes József dr.: Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához

500 Dr. Kerekes József vagy beltavi üledékeket, hogyha már a pannóniai beltenger ittlétekor is ez volt a helyzet? Mindezeknek a félig elharapott kérdéseknek a fölvetésével azt a sejtésemet óhajtom igen tisztelt szakférfiaink megítélése elé bocsátani: vájjon a felsorakoztatott adatok birtokában nem jogosultabb-e az a föltevés, hogy hegységünk mai reliefje fövonásaiban egészen fiatalkorú, csak a pannon utáni mozgások eredménye? Annyi bizonyos, hogy például a mai Svábhegy területének a pannónvégi-levantikumeleji, mocsárban leülepedett édesvízi mészkőrétegösszlet lerakódásakor még szükségképpen az akkori térszín legmélyebb pontjának kellett lennie, ma pedig éppen ellenkezőleg, a hegység legkiemelkedettebb része! A mai emelkedett helyzetű területek kiemelkedésével egyidejűleg, valószínűleg a levantikum elején süllyednek be a hegység mai nagy medencéi, hiszen a Duna levantei terraszának kialakulásakor már bizonyíthatóan ezeket is a mai úton csapolja le. (Eltekintve természetesen a levantikumban beállott, aránylag kevés számú hidrográfiai változások kivételeitől.) A geológus kutatásai, nyomolvasása nehezebbé, tapogatódzóvá válik ott, ahol már nem találja meg a korhatározó kövületek sorát: hegységünkben főképpen a pannóniai emeletet követő időkben. A tenger elvonulásának pillanatában azonban rögtön megindul az első, eleinte gyönge kis vízerecske, s azonnal megkezdi a folyóvíz eróziójának, a szárazföld hegyei lekoptatásának és fokozatosan a tengerbe-szállításáuak szünetnélküli munkáját. Növekedő vízgyűjtőterületén érzékeny műszerként regisztrálja a környék minden életrezdülését, éghajlati, vagy tektonikai stb. változását. A hegység felszínére lelkiismeretes pontossággal vési rá a tenger elvonulása óta elmúlt idők beszédes emlékeit, a lepusztulásszinteket és a terraszokat, a hegyek mélyébe szivárgó része ugyanakkor a földalatti vizek kioldotta barlangüregeket. Ennek a műszernek a leolvasását már a morfológus végzi abban a meggyőződésben, hogy ezzel előbbrelendíti és munkaterületének szorgos munkálásával betetőzéshez segíti a Magyar Medence Fejlődéstörténetének elsősorban geológusaink által jól megalapozott, szépen díszített épületét!