Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Vitális Sándor dr.: Salgótarján megyei város vízellátása
Salgótarján megyei város vízellátása 465 szerint még gondos foglalással sem lenne lényegesen annyira növelhető, hogy a város vízellátását erre lehetne alapítani. A tavalyi tífuszjárványnyal kapcsolatosan az Országos Közegészségügyi Intézet szükségmegoldásként javasolta, a Polyán-kút vizének bevezetését a városba, tisztán ivóvízellátás céljából. Ámbár a Polyán-kút vize közegészségügyi szempontból kifogástalan s a város ivóvízellátását közcsapok segítségével pillanatnyilag megoldaná, még sem merném a vízellátásnak e módját teljes értékű megoldásnak elfogadni. A Polyán-kút vizének bevezetése a városba csakis a vízvezeték költségét tekintve 90—105.000 pengőbe kerülne, s a vízvezeték ily nagy költség mellett csakis a közös csapokról (közkutakról) történő vízellátást oldaná meg pillanatnyilag. Előnye, hogy a víz gravitációs úton jönne a városba. Természetesen, ha a városnak a vízvezeték létesítésére nincs módjában nagyobb befektetést eszközölni, közegészségügyileg ez a megoldási mód is jobb a mai tűrhetetlen állapotnál. (A Polyán-kút vizéhez, hozzá lehetne még kapcsolni a salgói völgy többi forrásának a vizét is.) Az elmondottakból láthatjuk, hogy a város vízellátásánál a külszíni (felszíni) vizek részint a nagy befektetési költség, vagy a vízmennyiség elégtelensége folytán csak szükségmegoldásként jöhetnek tekintetbe. II. Földalatti (mélységbeli) vizek. A hidrogeológiai viszonyokat tekintetbe véve Schréter (6.) már idézett alapos szakmunkája alapján, kiegészítve az újabb hidrológiai ismereteinkkel, a mélységbeli víztartókat a város vízellátásánál az alábbiakban vehetjük tekintetbe. A következőkben csakis azokat a mélységbeli víztartórétegeket fogom tárgyalni, melyek a város vízellátásánál már nagyobb víztároló képességük miatt is elsősorban jöhetnek számításba. 1. A holocén ártéri kavics vize. A Tarján-patak és a bele folyó patakok árterületén a városban, s attól északra, északkeletre és délre, mindenütt meg van kisebb-nagyobb mélységben az ártéri kavicshordalékban raktározott víz. A város belterületén, mint már említettem, ez a víz fertőzött és szennyezett. A várostól északra Salgótarján és Somoskőujfalú között, a várostól északkeletre a salgói patak árterületén és a várostól délre, Kisterenye felé ez a víztartó réteg bőven raktározza a tiszta egészséges, még nem fertőzött ivóvizet. A holocén ártéri kavics vize kis, 5—12 m mélységű kutakkal könnyen feltárható. Tekintettel a város alatt és attól délre elfekvő ártéri hordalék szennyezhetőségére, ez a víz csakis a várostól északra elfekvő területeken jöhet tekintetbe. Eddigi gyakorlati tapasztalataink szerint, az ártéri kavicsban (hordalékban) mélyített, fúrt kismélységű talajvíz-kutak egyenkint 100—200 percliter vizet tudnak szolgáltatni, maximálisan 7 m depresszió mellett.