Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Salgótarján megyei város vízellátása

466 Dr. Vitális Sándor Ezeknek a kutaknak legfőbb hibája, hogy a csapadékvíz mennyiségének ingadozását aránylag rövid idő múlva már érzékeltetik. A várostól északra Kis-Gedőc-puszta környékén az eddigi próbafúrások szerint a holocén ártéri kavics 2—3 m vastagságban és 4—7 m mélységben települ. Sajnos a próbafúrások alkalmával ennek a víztartónak vizét sem mennyiségileg, sem minőségileg nem vizsgálták meg. A holocén ártéri kavics vizének mennyiségére felvilágosítást adnak a környéken lemélyített kutak. Például Kisterenyén a bányatelepen, vagy Zagyván az ártéri hordalékba lemélyített kutak, egyenként a próbaszivattyúzásnál 100—200 percliter vízmennyiséget szolgáltattak. Mindenesetre célszerű lenne pl, a Kis-Gedőc-pusztánál, vagy a salgói patak árterületén az acélgyári telepen túl 1—2 kismélységü próbakutat mélyíteni, s a víz mennyiségéről és minőségéről meggyőződni. Eddigi tapasztalataink szerint az ártéri kavicsban raktározott víz keménysége igen magas. Tekintetbe véve azonban a kutak létesítésének alacsony költségét, a víz használhatóságát,, mindenesetre ez a megoldási mód mint legolcsóbb víztermelési lehetőség megérdemel annyit, hogy a város kis kutatási költséggel erről meggyőződjön. Az elmondottak alapján épp ezért javasolom, hogy a város vizsgálja meg egyelőre egy-egy próbafúrás, (csőkút) útján a Kis-Gedőc pusztánál és a salgói patak árterületén a várható víz mennyiségét és minőségét. Ha a kísérlet kedvező adatokat szolgáltat, akkor a vízellátás megoldására, ez a mód kínálkozik a legkedvezőbbnek és ami a fontos,, a legolcsóbbnak és legkönnyebben megoldhatónak, a csekély befektetésiés állandó üzem-, illetve víztermelési költség szempontjából. A kérdés kivizsgálása mindenképpen megérdemli a város kismértékű áldozatkészségét. 2. Az alsó miocén (Aquitanien) kora fekü homok és kavics vize. Salgótarjánban a Főtéren levő bővizű közkút vizét nagyrészt a íekiikavicsból nyeri. (A főtéri kút szájának t. sz. f. magassága 241.833 m.) A bányakapitányságnál a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. által 1936-ban lemélyített fúrt kút 10.50—18.60 m-ben tárta fel a fekiikavicsot. A temetőnél, az acélgyári Jónástelepnél, az acélgyári gyárteleptől északkeletre a külszínen is megtaláljuk a fekü kavicsot. A fekü kavics mindenütt bőségesen tartalmaz vizet. A víz minősége pl. a bányakapitánysági kútnál dr. Györki József vegyészmérnök úr elemzése szerint a következő: Állandó keménység ,, , 1 liter vízben oldott összes sók A víz lúgossági foka: Összes keménység német fokokban Változó keménység ,, „ 8.50° 24.36° 23.80° 0.56° mennyisége mint száraz maradék: ... 0.5556 g.