Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'50 Horusitzky Henrik a hegységtől nyugatra levő terület, a Zsámbék, Bia, Dorog környéki terület magasan kiemelkedett és feltárta lábánál a föld ókorának üledékeit is, nagymennyiségű kavicsos törmelék került innen a Budai hegység nyugati szélére. Ez a nagymennyiségű kavics részben a permi konglomerát átdolgozásából származhatott. A permi konglomerát és homokkő szárazföldi üledék, folyók törmelékkúpjaiban halmozódott fel, a hegység tehát a permben kétségtelenül szárazföldet alkotott. A permmel lezáródott a föld ókora, melynek történetét Budapest területén még következtetésekkel is alig lehet rekonstruálni. Nincsenek a felszínen hegységünkben még a föld középkorának első nagy korszakát alkotó triász korszaknak első, idősebb üledékei sem. Ha azonban tekintetbe vesszük azt a megegyezést, mely a déli Bakony (Balaton-hegység) és a Budai hegység fiatalabb triász rétegsora között mutatkozik, fel kell tételeznünk, hogy a perm korszak fordulópontot is jelentett területünk földtani történetében. A terület lassú s évmilliókon kérészül tartott süllyedésnek indult s belekapcsolódott az ősi Földközi tengernek abba a tartósan süllyedő tengerágába, geoszinklinálisba, mely a Balatonhegységen keresztül a déli Alpok területével kapcsolódott. Itt is lerakódtak tehát azok a dolomitból, márgákból és mészkövekből álló üledékek, melyek a fentemlített geoszinklinálist óriási vastagságban feltöltötték.. Az üledékek lerakodása az egész triász folyamán, megszakítás nélkül tartott. A mélyebb üledékeket eltakarják a Budai hegységben a triász fiatalabb üledékei, de ezek alatt nyilván meghúzódnak az alsó triász ú. n. werfeni rétegei s a középső triász mélyebb, ú. n. anisusi emeletének mészkövei és dolomitjai. II. A triász. A középső triász fiatalabb emelete, az ú. n. ladin emelet az a kor

v amidőn már elhagyhatjuk az analógiákra támaszkodó geológiai következtetések bizonytalan területét, miután ezen emelet üledékeit már közvetlenül tanulmányozhatjuk a Budai hegységben. A szorosan vett fővárosi területről eddig nem ismertette az irodalom e kőzetet, mely a budaörsi Csíki hegyek, a nagykovácsi Nagyszénás, a budajenői Schmalzberg s a Perbáltól északra levő Meszes-hegy tömegét alkotja. Üjabb nézetek szerint azonban, ha bizonyos fenntartással is, a „Makkos Mária"-kápolnától délre a Magoskő hegyvonulatát képező dolomitot a középső triászkori ladin emeletbe helyezhetjük. E hegyvonulat mintegy folytatása a budaörsi Csíki hegységnek, ahol a diploporás dolomit az uralkodó (1. a II. és XII. ker.). Nem nagy elterjedésűek a Budai hegység területén a triász ezután