Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' következő szakaszának, a felső triász alsó emeletének, az ú. n. karni emelet mélyebb szintjének üledékei sem. Ebben az időben kovasavban gazdag szaruköves, szürke, bitumenes mészkő ülepedett le, melyeket „Raibli rétegeknek" is neveznek. Ebből a kőzetből nem került elő kövület, csak a felette és alatta fekvő képződmények korából lehetett korát megállapítani. Változatosabb kifejlődésü és változatosabb élővilágot is tartalmaz a felső triász karni emeletének magasabb szintje. Ebből az időből háromféle üledéket ismerünk a Budai hegységből, melyeket egyidőben leülepedettnek kell feltételeznünk: a hegység felső triászának legnagyobb tömegét felépítő födotomitot, a szarukő-gumókat bőven tartalmazó ú. n. szaruköves dolomitot, s a lábasfejüek, Cephalopódák maradványait bőven tartalmazó ú. n. cephalopódás mészkövet. A födolomit cukros szövetű, többnyire világosszínü dolomit, melynek egykori élővilágából a leggyakrabban ránkmaradt és legjellemzőbb kövületei a nagy, néha ökölnyi, vagy még jóval nagyobb kagylók szívalakú kőbelei, az ú. n. Megalodusok, melyeknek bizonyos fajai éppen a triásznak erre a szakaszára jellemzők. A Megalodusok közül a Megalodon triqueter Wulf, a Megalodon complanatus Gümb., s a Megalodon earinthicus Woerh. került a korjelző alakok közül elő. A karni dolomitok másik válfaja az ú. n. szaruköves dolomit, melyet a dolomitba zárt, gyakran zsinórokban elhelyezkedő szarukő-tüzkő-gumók bősége jellemez. Ezek a tűzkövek az egykori tengerben élt, kovahéjú és kovavázú állatok főleg kovaszivacsok vázainak feloldódott és gumókban, fészkekben kiválott kovasavtartalmából keletkeztek. Vékony csiszolatban néha még felismerhetők benne a kovaszivacsok tűinek átmetszetei. E kőzetből csak egy-két Brachiopoda, a pörgekarúakhoz tartozó puhatestű állatok maradványát említi az irodalom. A leggazdagabban tartalmazza a felső triász élővilágának maradványait a felső karni emelet cephalopodás mészköve. A leggazdagabb faunát, egy egész sereg, mintegy 20 faj Cephalopodát sorol fel innen Kutassy Endre (291). A cephalopodás mészkő általában világosszínű mészkő, mely gyakran utólagos hatások következtében krétaszerüen finom porrá esik széjjel. Budapest területén a triász legfiatalabb üledékeit, a nori emeletet uralkodóan szép fehér, tömött, igen tiszta, kristályos mészkő képviseli, az ú. n. dachstein mészkő, mely karni emelet üledékeit fedi. Vigh Gyula nori-kori dolomitot is talált, melyet a benne található kövület után halorellds dolomitnak nevezhetünk. E nori dolomit elterjedésére nézve még nincsenek részletesebb adataink. A nori emelettel a Budai hegység triász rétegsora azután le is zárul. Feltűnő a Budai hegységben, hogy a triász üledékei gyakran a