Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Mihálitz István dr.: A Tisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél

448 Miháltz István dr. állandó alacsony vízálláskor,, mikor a hordalék mennyisége sem változik lényegesen. Az eddigi vizsgálatok csak a lebegő hordalék mennyiségére vonatkoztak, úgy, hogy a víz másik, igen jelentékeny mennyiségű hordalékának, az oldott sóknak a mennyiségváltozásáról eddig nem volt adatunk. A Tiszában — mint látni fogjuk — alacsony vízálláskor az oldott sók mennyisége lényegesen meghaladja a lebegő hordalékét, de középértékben is kb. felét teszi ki, tehát éppen olyan fontos alkotórész, mint az utóbbi. Részben ezért, részben pedig, mivel az oldott sók mennyiségének változása gyakorlati vonatkozásban is fontos lehet, erre is kiterjesztettem a vizsgálataimat. \ lebegő hordalék mennyiségének meghatározására kétféle eljárás van használatban. Vagy ülepedni hagyjuk a vízmintát teljes letisztulásig, s ezután fölüle a vizet lepipettázzuk,

1,

2, vagy pedig valamely elektrolit hozzáadásával és a folyadéknak kis térfogatra való bepárolásával koaguláltatjuk az egyébként egyáltalában nem, vagy csak igen nehezen szűrhető kolloidális részeket, s a keletkezett csapadékot szűrjük.

3 Ez utóbbi, kétségtelenül gyorsabb és kényelmesebb módszert nem választottam azért, mert a bepárolás alkalmával a vízben oldva levő kalciumhidrokarbonát CaC0

3 alakjában kicsapódik, s akkor ezt az oldott sót is a lebegő hordalék mennyiségéhez mérjük, mint ahogy ezt már Takáts T.

3 is megállapította. Bepárolás nélkül pedig a Tisza-vizet igen finom lebegő részei miatt rentábilisan nem lehetett szűrni. Hogy a bepárolásos módszer mekkora különbségeket okozhat, mutatja az aiábbi kísérlet. Egyidejűleg vett két vízminta közül az egyiket 1 g konyhasó hozzáadása és kb. 30 cm

3-re való bepárolás után szűrtem, a másikat pedig eredeti állapotában részletenként a teljes tisztulásig centrifugáltam. Természetesen a centrifugálás a legmegbízhatóbb módszer az összehasonlításra, az összes minták vizsgálatára csak hosszadalmas volta miatt nem lehetett alkalmazni. A két módszerrel kapott eredmény a következő volt: A bepárolás és szűrés után tehát kb. 40%-kal több anyagot kaptunk, mint az eredeti állapotban levő szuszpenzió centrifugálásával. A 2 Balló Mátyás: A Duna folyam vegyi viszonyairól Buda-Pest mellett. (Math, •és Term. tud. Közi. XI. k.) Budapest, 1873. 3 Takáts Tibor dr.: A Duna lebegő hordaléka Budapesten. (Hidrológiai Közlöny, X. k.) Budapest, 1931. Lebegő hordalék mennyisége 1 liter vizben: Centrifugálva Kis térfogatra bepárolva és szűrve ... 0.2076 g 0.2880 „ Különbség: 0.0804 g