Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Mihálitz István dr.: A Tisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél

A Tisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél 447 Lebegő hordalék Oldott só g/l g/l Szegedi parttól 0-5 m 0-11 0-Í5 yy >y 10 >» 0-17 0Í9 yy yy 25 yy 0-16 0-17 (Híd közepénél) 100 yy 0-17 0-17 Űjszegedi parttól 25 yy 0-17 0-18 yy yy 10 yy 016 0-17 A fenti adatok egyúttal azt is mutatják, hogy elégséges volt a parttól 10 m távolságban venni a mintákat, mert itt már ugyanaz a lebegő iszap mennyisége, mint a folyó közepén. Még tovább, délebbre azért nem lehetett tenni a mintavétel helyét, mert nem sokkal a vasúti hídtól délre ömlik be a városi szennyvízcsatorna, amely a vízminták összetételét befolyásolhatta volna. A hordaléknak a vasúti hídnál tapasztalt egyenletes eloszlása miatt nem volt szükséges a két parton külön-külön venni mintákat, a szegedi parttól 10 méterre vett minta a folyó egész szélességének jó átlagat adta. Lehetséges azonban emellett, hogy magasabb vízálláskor a hordalék eloszlásának egyenletes volta itt is megszűnik, erre vonatkozólag további vizsgálatok szükségesek. A mélység szerinti eloszlásra vonatkozólag is végeztem néhány meghatározást. 1935. X. 2-án, —117 cm-es, igen alacsony vízállásnál a felszíntől a legnagyobb, 4 m-es mélységig nem volt mérhető, vagyis az egyes mintavételek közt lehetséges hibákat túlhaladó méretű különbség. 1936. IX. 20-án, 13 cm-es vízállásnál, a parttól 25 m távolságban a következő adatokat kaptam: Mélység a felszíntől: Lebegő hordalék 0 m 0-15 g/I 2 „ 0-16 „ 4 „ 017 „ 6 „ 0-19 „ A fenék felé tehát igen lassú, fokozatos mennyiségszaporodás volt tapasztalható. A fentinél nagyobb vízállásnál nem sikerült mélységi vízmintákat venni, mert a zsinóron függő merítőkészüléknek másik zsinórral tetszőleges mélységben való nyitását és zárását a víz sebesebb folyása akadályozta. Megemlítem még, hogy a vízmintákat közvetlen a víz színe alatt, 1 1. mennyiségben, mindig azonos napszakban, az erősebb vízállásingadozások idején 3, sőt 2 naponként vettük, hosszabb időközökben csak