Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Mihálitz István dr.: A Tisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél

A Tisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél. Irta: Miháltz István dr* A magyarországi folyók lebegő hordalékára vonatkozólag általában kevés vizsgálat történt, a Tiszáéról pedig PASTEINER

1 munkája óta újabb adatokat nem ismerünk. Az alább ismertetendő vizsgálatokat 1935 szeptembertől 1936 szeptemberig végeztem. Ebben az évben feltűnően kevés csapadék volt, úgy, hogy a Tisza tavaszi áradásai az átlagosnál sokkal kisebb méretűek voltak, s ennek következtében a lebegő hordalék mennyisége is alatta maradt a szokásos maximumnak. Ez előnyös eset abból a szempontból, hogy ritka szélsőséges év hordalékmennyiség-járását ismertük meg, de viszont nem kaphattunk így képet az átlagos csapadékú évek hordalékmennyiségéről. A vízminták vétele kb. 50 méternyire a vasúti híd fölött, a szegedi parttól mintegy 10 m távolságban, tutajról, vagy csónakról történt. E helyet a következő okokból választottam: a Maros Szegedtől néhány kilométernyire északra ömlik a Tiszába, úgy, hogy annak vízösszetétele a Tiszáét az egyesülés után egy darabig egyenetlenül befolyásolja. Ezenkívül a torkolat után erős kanyarulat következik, amely csak a város északi végén szűnik meg, s innentől kezdve vesz a Tisza egyenes, déli irányt. Előzetes vizsgálatok azt mutatták, hogy míg a város északi végén a szegedi (homorú) part mentén vett vízminták hordalékmennyisége jóval nagyobb volt, mint az újszegedi (domború) part mentén, addig a város déli végén levő vasúti hídnál már a két part közt nem volt lényeges különbség. Ez utóbbi helyen a folyó egész szélességében, különböző parttávolságokon vett mintákban a következő mennyiségeket találtam (1936. IX. 20-án, vízállás: 13 cm): * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1938. február 23-án tartott szakülésén. 1 Pasteiner Dezső: A Tisza folyó lebegő hordaléka. (Vízrajzi Évkönyvek,. XIII. k.) Budapest, 1905.