Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

1. ÁLTALÁNOS GEOLÓGIAI RÉSZ. A Budai hegység földtani felépítésének és fejlődéstörténetének vázlata. Jelen dolgozat elsősorban gyakorlati célból és gyakorlati szempontok szemmeltartásával íródott. Koránt sincs tehát itt tere annak, hogy a Budai hegység számtalan nehéz és máig is megoldatlan elméleti földtani problémájának megoldását kíséreljem itt meg, vagy a felépítés és hegyszerkezet elsősorban elméleti tudományos érdekű részleteibe bocsátkozzam. Mégsem volna azonban teljes a munka, ha a Budai hegység földtani felépítéséről és fejlődéstörténetéről egy rövid vázlatos képet nem adnék, a legújabb kutatások eredményeit is felhasználva. A Budai hegység hegyszerkezetének és sztratigrafiájának ismeretében a részletkutatások elvégzése után sok tekintetben még tekintélyes változások várhatók. Meg kell azonban elégednem azzal, hogy a hegység geológiáját úgy mutassam be, ahogy ez a geológiai kép a napjainkig végzett kutatások alapján kialakult. Budapest geológiai felépítését a következő fejezetekben vázolom: I. A Budai hegység mélyebb altalajának földtani képe. II. A triász. III. A triász utáni hézag és az eocén. IV. Az oligocén. V. A miocén. VI. A pliocén. VII. A pleisztocén vagy a diluvium. VIII. A holocén vagy az alluvium. I. A Budai hegység mélyebb altalajának földtani képe. A legmélyebb, illetve legidősebb üledékek, melyeket a Budai hegység hegyei feltárnak, a triász üledékek és pedig a középső triász ladin emelete. Ezeknek az üledékeknek feküi már az altalaj nagy mélységeiben rejtőznek el szemeink elől, s csak következtetések útján sejthetjük mibenlétüket. A Budai hegység harmadkori üledékeiben található vulkáni hamu és bombaszórásokból származó tufák és a durva konglomerátos, kavicszárványos üledékekben a vulkáni kavicsok, riolitok és andezitek jelenléte