Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Ijjász Ervin dr.: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában

418 Dr. Ijjász Ervin akadályokat állít, miáltal azt lassítja és időt biztosít annak beszivárgására. Különösen az erdei alom és a televény fokozza az erdő lefolyástgátló hatását, mert szerkezete és nagy víztartó képessége következtében a lefolyó csapadék nagy részét elnyeli. Az erdőnek a lefolyásra való hatását még erősen befolyásolja az is, hogy a csapadékot milyen időjárás előzte meg és milyen volt a csapadék intenzitása. Az erdő a lefolyást tehát erősen mérsékli, miáltal csökkenti az árvízveszedelmet és megakadályozza az elkopárosodást. 4. Az erdő hatása a beszivárgásra. A fatenyészet a talajt teljesen átalakítja. A kötött talajt lazává, a lazát pedig kötötté teszi. Vagyis a talaj szerkezetét vízfelvétel szempontjából előnyösen befolyásolja. Felfokozza a talaj víztartó és vízáteresztő képességét, a gyökerek pedig utat nyitnak a víznek a legmélyebb rétegekhez. Az erdő tehát előnyösen befolyásolja a csapadéknak a talajba való beszivárgását, melyhez nagyban hozzájárul még az is, hogy a zárt állomány télen a talajt nem engedi lefagyni, ami a téli csapadéknak a beszivárgását hatékonyan elősegíti. Ezért az erdős területeket a humid klimaöv alatt a források és az altalajvíz táplálóterületeinek tekinthetjük. 5. Az erdő és a párolgás. Az erdő a légköri csapadéknak elpárolgását nagyban elősegíti, bar az állományban a párolgást mérsékli. A lombsátor a csapadék egy részét felfogja és azt nagyobb részben elpárologtatja. A lombozat által elpárologtatott csapadék mennyisége változik ai fa faja, a levelek alakja, nagysága, sűrűsége és tömöttsege, nemkülönben az állományok szerkezete és különböző kezelési módja szerint is. A lombozat a csapadéknak átlagosan 24.4%-át párologtatja el. Az erdei fák vízszükséglete közel azonos a mezőgazdasági növényekével. A fatenyészetnek azonban mégis több csapadékmennyiségre van szüksége, ami a hosszabb tenyészidővel és a nagy tömegprodukcióval magyarázható. Az erdötalaj gyökéröve mindég szárazabb is, mint ugyanolyan viszonyok között a mezőgazdasági kultúrák talaja. A faállomány nagy vízfogyasztásának tudható be az a jelenség is, hogy az erdő alatt a semihumid és a semiarid klimaövekben az altalajvíz mélyebben van, mint hasonló viszonyok között a fátlan területen. A fatenyészet tehát szükség esetén az altalajvízből pótolja vízhiányát. Ez az eset a Nagy-Alföldön is, ahol az évi csapadékmennyiség nem fedezi a fatenyészet vízszükségletét. Az altalajvíz azért az alföldi erdők alatt általánosságban mindég mélyebben érhető el, mint ugyanolyan viszo-