Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Ijjász Ervin dr.: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában

Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Irta: Dr. íj jász Ervin* A földre hullott csapadéknak csak egy töredéke szivárog be a -talajba, míg nagyobb része lefolyik a felszínen, vagy elpárolog. A légköri csapadéknak ezt a megoszlását az I. számú ábra szemlélteti.** A légköri csapadék a földről hosszabb-rövidebb idő multán vízpára alakjában ismét visszakerül a légkörbe, honnan aztán megfelelő körülmények között mint csapadék jön megint vissza. A víznek ezt a körfolyamatát a földön számtalan tényező befolyásolja. Ezek a tényezők helyenként és vidékenként nagyon különbözők és az egyes tenyészvidékeknek jellemzői. A víz körfolyamatát befolyásoló tényezők közül nagy jelentősége van a növénytenyészetnek, melyben az erdő különösen fontos szerepet játszik. A víz körfolyamatának természetes következménye, hogy az egyes vízgyűjtőterületek vízháztartási mérlege hosszabb időszak alatt annyira kiegyensúlyozódik, hogy a bevételek a kiadásokat teljesen fedezik. A természet vízháztartásának nem a légköri csapadék az egyetlen bevételi forrása, hanem még az ú. n. „juvenilvíz" és a „talajharmat" is. Az első a föld mélyéből származik, a másik a vízpáraáramlás terméke. Növénytenyészeti szempontból csak a talajharmatnak van jelentősége. A természet vízháztartási mérlegét a következő egyenlettel fejezhetjük ki: Cs + K = L + B + P, mely egyenletben „Cs" a légköri csapadékot, „K" a talajharmatot (kondenzvíz), „L" a lefolyóvizet, „B" a beszivárgóvizet és végül „P" az elpárolgást jelenti. A természet vízháztartásában a bevételeknek és a kiadásoknak alakulását és azoknak egymáshoz való viszonyát az 1. számú táblázat mutatja be. Az erdő a természet vízháztartásának úgy a bevételi, mint a kiadási tételeit befolyásolja.Ezt a szerepét a következőkben ismertetjük. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1938. november 30-án tartott szakülésén. ** Az idevonatkozó ábrák a németnyelvű szövegrészben vannak.