Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája tárva, sajnos, sehol sem állapíthattam meg. Igazolják azonban a pannonképződmények jelenlétét a levantikmn alatt és a budai márga felett levő rétegekből fakadó 7.5—8.0 C fokú vizek, melyeknek térszíni magassága is e vidék többi hasonló kori képződménye magasságának felel meg. Azt hiszem, hogy az irodalomban is többször idézett Lőrenthey-féle pannonkori kövületes folt csakis a Tiindérhegyi-út környékén lehet. A Zugligetet tehát nyugatról a pannon és a levantikum határolja. Magában a völgyületben, a hordalék feltöltés alatt, a budai márga fordul elő, tőle északra és délre felső eocénkori priabonai emeletbeli nummulinás mészkövek, továbbá bryozoás márgák kerülnek napfényre. A Disznófő vendéglő felett, amint említettem, fakad a Hangyaforrás és a Disznóföi-forrás, mindakettő pedig a pannon rétegből. A Hangya-forrás még szabadon folyik a Hármastető-hegy oldalából, 426.70 méter magasan az A. t. sz. f. A víz hőfoka a kifolyásnál 7.5—8.0 C fok. A Disznófői-forrást illetőleg a következőket közölhetem. A Disznóföi-forrás (Szilassy-út 18. sz.) a jelenlegi kifolyásnál 377.47 m magasságból ömlik elő. E forrás felett a következő felírás olvasható: Mátyás király idejében „Alátyás csörgéje", Török uralom alatt 1682-ig „Kiral Bunar Bairi forrás", Buda visszafoglalása után 1686-tól „Saukopf" és 1800 óta „Disznófő". E felirat adatainak azonban Garády Sándor történettudós szerint semmi történelmi alapja nincsen. A Disznófői-forrás eredetének helye eddig meglehetősen ismeretlen volt. Pálfalvi Gyula 1938. év július havában vette fel a forrásnak mai útját, eredetétől kiömléséig, s a nehezen bejárható alagutat le is rajzolta. A forrás vizét az 1890-es években készült romantikus vasöntvényes disznófő szája önti, amelynek legfelső lépcsője 377.47 m az A. t. sz. f. fekszik (a Duna felett 280.92 m). A forrás vize 29.60 m hosszú, téglából kifalazott alagúton folyik lefelé, 380.11 m. az A. t. sz. f. magasságból (Duna f. 283.52 m), e szerint az alagút lejtése a forrástól a kifolyásig 2.60 m. A forrás aknájának a felszíne 406.53 m az A. t. sz. f. (Duna f. 309.94 m), e szerint a felszín ugyanazon hosszúságnál, az akna tetejétől a disznófői kifolyásig 29.02 m-rel lejt. A lejtés vonalában az alagútból egy szellőztető vascső áll ki, amelynek a térszíni magassága 386.29 m az A. tenger felett, vagy 289.70 m a Duna lánchídi 0 pontja felett. A kiálló szellőztető vascsőtől 22 m-nyire felfelé, 403.43 ni az A. t. sz. f. (D. f. 306.14 m), van egy beépített elágazó vízvezető csatorna, amelyet kb. 100 év előtt Haggenmacher csináltatott, hogy onnét az „Isten Szeme" nevű nyaralójába (Zum Auge Gottes) vizet vezessen. A nyaraló 375 m körüli magasságban épült (a Duna magasságához viszonyítva 280 m), e szerint a forrásvíz a forrás eredetétől a nyaralóig hozzávetőleg 4 méteres eséssel bír. A nyaraló alatt egy kis tavacska terül el, kb. 360 m-nyire az A. t.