Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

274 Buda hidrogeolóíriája 247 Összes szilárd alkatrész Oxygénfogyasztás Chlorid Nitrát Nitrit Ammónia Alkalinitás Összes keménység A kémény melletti víz A mélykúti viz ... 950.00 830.00 mgr/lit. 0.72 2.16 mgr/lit. ... 31.90 17.70 mgr/lit. ... 40.00 5.00 mgr/lit. 0.00 0.00 mgr/lit. 0.00 0.00 mgr/lit. 8.75 10.25 kern, n/10 HCL. 36.10 34.00 német fok. Szulfát Vas Szabad szénsav (C0

2) kevés kevés mgr/lit. 0.00 0.00 mgr/lit. .. 34.20 55.30 Hasonló eredményt mutatott ki Molnár Dénes

t az ott fúrt lyukból vett vízminta és az ugyanazon kútból származó víz elemzései alapján, nem találva közöttük lényeges eltérést. A fúrás 234.78 méter magasságban mélyeztetett, a fúró 10.50 m-re hatolt le, ahol a lösz alatt budai márgát ért el. A kettő határából származik a víz, tehát a löszön átszivárgott talajvíz, amelynek vízszintje 229.48 m tengerszint feletti magasságnál volt észlelhető. Az ásott kút helye 231.39 m magasságban van, ahol 64.60 ni mélységig hatoltak le. A kútvíz vízszintje a tenger színe felett 215.59 m-nél volt. Ismerve a budai márga víztelenségét és összevetve a két megegyező szakértői megállapítást, a mély kút nem tekinthető másnak, mint egy víztároló medencének, amelybe a kémény melletti gödör vizével azonos víz folyik. Helytálló tehát Vigh Gyula szakvéleménye, mely szerint a két víz elemzései alapján azokat különválasztani nem lehet, miután mind a két víznek az eredete, származása ugyanaz. Ehhez hasonló vizek találhatók az egész domboldalon, egészen a Széher-utca végéig, ahol a Széher-utca 12. sz. háztelken, a magasabb helyen 14.60 m és a völgy felé 9.55 m mélyek a kutak. Ezek víznívója 170 m-nyire van az A. t. sz. f. A közelebbi adatokat lásd a táblázatok 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26. és 27. számú feljegyzéseinél. 5. A Pozsonyi-hegy, a János-hegy, a Tündér-hegy, a Hunyadi-orom és a Tündérhegyi-dűlő. Úgy a dűlő, mint a hegygerinc párhuzamosan húzódik a budapesti határtól délkeleti irányban, az előbb tárgyalt dombvonulattal. A Pozsonyi-hegy nyugati lejtője bryozoás márgából épült fel, amihez délről a budai márga csatlakozik. Az Erzsébet-szanatórium már a budai márgán áll, amelynek közvetlen feküje a.fődolomit. A bryozoás márgán alól, a Pozsonyi-hegy felé, az orbitoidás és nummulinás mészkőpadok kerülnek felszínre s tovább a 431 m magas Pozsonyi-hegytől délkeletre a dolomitot érjük el, mely kőzet a felső karni emeletbe sorozandó.