Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

310 Horusitzky Henrik A nyereg felett néhány méterrel már nóri emeleti Dachstein mészkő fekszik a dolomiton, amelyen, mint a főváros területének legmagasabb hegycsúcsán, 529 m-re az A. t. sz. f. épült az Erzsébet-kilátó. A kilátótól keleti irányban e hegygerinc alsó részén meredeken kiemelkedő dolomitkúp következik, amely 383 méter magas. Közelben egy nagy kőbánya tárja fel nekünk a dolomitot, amelyben kisebb barlangüreg is található. A Zugligeti-völgyön túl ugyanezen kőzet, amely a hegygerinchez tartozik, újra kiemelkedik a Hunyadi-ormon. A Hunyadi-orom és a Tündéihegy környéke. Az 1932-i Budapest környéki karsztvíz kutatások alkalmával először a Hunyadi-orom és a Tündérhegy tétetett tanulmány tárgyává, amely területről Vígh üyula és Horusitzky Ferenc (352-a) az 1932. év jún. hó 18-án írt első számú jelentésükben az alábbi földtani leírást adták: ,,A Hunyadi-orom nyugati és északi lejtőjét, valamint a völgy nyugati oldalán vele szemben emelkedő éleshátú gerincet, mely a Zugligetiés Csiga-út között fekszik és a Tündérhegyen át a Jánoshegyben folytatódik, felső triászkori dolomit alkotja. Észak felé meredek lejtővel törik le s a sokkal alacsonyabb térszínű lapos gerincet, melyen az Árnyas-út halad, vastag lösz fedi. Ezen lezökkent gerincnek a Tündérheggyel és a Hunyadi-orommal szemközti részét, ugyancsak murvás dolomit alkotja. A két hegycsúcs dolomitját a déli oldalon is erős törés határolja. Ennek mentén itt eocén kori mészkövek támaszkodnak a dolomitra. Itt a törések egész nyalábot alkotva, sűrűn egymás mellett, egymással hálózatosán összefolyva, majd egymásba átmenve, majd egymást keresztezve a Hunyadi-orom nyugati lejtőjén, a villamos végállomás előtti kocsiút hídja felett emelkedő sziklákban, észlelhetők és ugyanilyen nyalábban, illetőleg még pregnánsabban kifejlődve, a völgy szemközti lejtőjének meredek szikláiban folytatódnak. Ezek a törések igen meredekek, általában függélyesek, vagy 80—85 fokkal hajlók. A törések közti részek rendesen kilúgzottak, üregesek, összefüggő, lesimított falu járatokkal összekötöttek, sőt több kisebb-nagyobb barlangüreg is van köztük és mellettük." Ezen hegyvonulattól északkeletre, a Budakeszi-út mindkét oldalán, a Tündérhegyi-dűlőn, budai márga tölti ki a völgyületet, amelyet lösz takar. A Tündérhegyi-dülőben ugyanazon állapotokat találjuk, mint a Lipótmezői-dűlőben, kivéve azt, hogy a lösztakaró valamivel vékonyabb. Azért itt csupán a 17. sz. fúrásnál, a Budakeszi-út és az Irén-utca sarkánál, 321.39 m. az A. t. sz. f. mutatkozott kevés talajvíz, 8.20 méter mélységben, amely kemény víz 200 mgr S0

3-at tartalmazott literenként. Nem tartom kizártnak, hogy a Petneházi réttől beszoruló kiscelli agyag