Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

310 Horusitzky Henrik A XII. kerület (Hegyvidék). A XII. kerület a főváros legújabb területrendezése előtt az I. kerülethez tartozott. Most, mint önálló közigazgatási kerület, a Hegyvidék elnevezést kapta. A XI. kerületnél alig kisebb. Területének nagysága lllyefalvi Lajos szerint 26,114.600 m

2. Határai a következők: északkeletről a II. kerülettel határos az Ördögárok völgyben, északról a Pesthidegkúthoz tartozó Mária-Remete-város, nyugatról Nagykovácsi és Budakeszi község, délről a XI. kerület, még pedig az Irhásárok, a Törökbálinti-út, a Németvölgyi és a régi Tabáni temető, és végül keletről az I. kerület, és pedig a délivasúti pálya határolja. A kerület, elnevezéséhez hűen, hegyvidéket alkot. A nyugati határtól elindulva s az Ördögárok-völgyhöz csatlakozva, az egyes részleteket a következő sorrendben iparkodom vázlatosan ismertetni: 1. a Fazekas- és a Feketefej-hegyet és a Petneházi-rétet, 2. a Nagy- és Kishárslhegyet, környékükkel együtt, 3. a Ferenchalmot és környékét, 4. a Lipótmezei-dűlőt, 5. a Pozsonyi-, a János- és a Tündér-hegyet, a Hunyadi-ormot és a Tündérhegyi-dűlőt, 6. a Széchenyi-hegyet, a Hármaskúti-tetőt és az Erdő-dűlőt, 7. a Zúgligetet és a Kútvölgyi-dűlőt, 8. a Nagy- ós Kis-Sváhhegyet az Istenhegyi-, Orbánhegyi-, Mártorthegyi- és Németvölgyi-dűlőkkel, 9. a Farkasréti-temetőt, 10. az 1920. évi kutak jegyzéke. A táblázatokat ugyanabban a sorrendben közlöm, mint a megelőző kerületeknél: Az altalajban észlelt hidrogeológiai adatok. A vízvizsgálati adatok. Néhány talajvíz kéntrioxid (S0

3) tartalma. A talajminták vizsgálati adatai. 1. A Fazekas-hegy, a Feketefej-hegy és a Petneházi-rét. Az ördögárok-völgy jobboldalán, a Pesthidegkúti Mária-Remete-nyaralótelep határánál emelkedik ki a Fazekas-hegy, amelynek a határnál legmagasabb pontjia 185.85 m azi A. t. sz. f. Ugyanott két kőbánya tárja fel a kőzetet, amelynek keleti része felső karni emeleti Cephalopódás mészkőből, s a nyugati része a nóri emeleti Dachstein-mészkövéből áll. A kőzet helyenként meglehetős porrá széthulló, különösen a karni mészkő, nagyobb része azonban tömött. Gazdagon tartalmaz kövületeket mélyebb szintjében, különösen Cephalopódákat. A Fazekas-hegytől nyugatra a határnál