Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

274 Buda hidrogeolóíriája 247 elkanyarodó ördögárok-völgy kiszélesedik. A völgyet, mely kiscelli agyagba vágta medrét, patakhordalék töltötte fel. A domboldalakon a kiscelli agyagot és az idősebb képződményeket lösz takarja. A völgy szorosa, amely eleinte majdnem derekszögben kanyarodik nyugatra, a hárshegyi homokkövet szeli ketté, amelyen itt-ott löszfoltok fekiisznek. Ezen hegyszorostól a Nagykovácsi határ felé tovább követhető a hárshegyi homokkő, amely a Feketefej-hegy nevű magaslathoz simul hozzá. Ennek legmagasabb pontja területünkön 38(3.30 m. Geológiai felépítésében ugyanazok a triász mészkőszintek vesznek részt, mint amelyeket a Fazekas-hegyen megismertünk. A Feketefej-hegytől délre haladva a Petneházi-rétre jutunk, ahol ismét derékszögben nyugat felé elhajolva kanyarog az ördögárok, — útját felfelé követve, — Nagykovácsi és Budakeszi felől a fővárosi határba való lépése felé. A kiszélesedett völgyrészt vastag hordalék, s oldalait vastag lösztakaró fedi a kiscelli agyag felett. Dacára a kiscelli agyagból álló mederfenéknek, itt levő vizek csak nagyon kevés S0

3-t tartalmaznak, valamennyi megelemzett víz jóval 100 mgr/1 aluli SO,-at tartalmaz, kivéve a határ közeléből származó vizeket, ahol az elemzés 160 mgr/lit. kéntrioxidot mutatott ki. A legmélyebb kutak az Első Magyar Biztosító Intézet nyaralóháza előtt vannak, 14 és 19 méter mélyek, 9 és 13 méter vízoszloppal. A kútvíz hőfoka 9 C fok. Jellemző, hogy ugyanott (a 12. sz. fúrásnál) a 11 méteres fúrólyukban a víz a fúrás után 85 cm-nyire felszállt. A biztosító intézettől délre a Pozsonyi-hegy nyúlványa húzódik itt a határon végig, melyen a nóri emeleti Dachstein mészkő, majd a priabonai emelet bryozoás márgája emelkedik ki. Hasonló márga kis foltban kibukkan az ördögárok-völgyében, a Nagyhárshegy nyugati lábánál is. 2. A Nagyhárshegy és a Kishárshegy környéke. A Petneházi-réttől keletre, az ördögárok jobboldalán hirtelenül emelkedik a 458 m magas Nagyhárshegy. Itt a hegycsúcs alatt kb. 30—35 méterrel, az északkeleti oldalon nyílik a Báthory-barlang szája, amelynek vasrácsozattal ellátott bejárata felett olvasható felírás szerint Báthory László, pálosrendi szerzetes remetéskedett itt 1437—1457-ig, itt fordította magyarra a bibliát és itt irta meg a szentek életét. Ezt a barlangot a Zúgligeti Egyesület kérelmére Budapest Székesfőváros tanácsa az 1910. évben újra megnyitotta. A barlang állítólag egykor a Szép Juhászné-vendéglö táján levő kolostorral függött össze. A barlang előcsarnokában még ma is megvan az az oltár, amely mellett Báthory László misézett (1. 44. old. 3. sz. és 85. old. 7. sz. ábrát). A barlang a felső triász kori nóri Dachstein mészkőbe mélyül széles előcsarnokkal, ahonnan szűk folyosó folytatódik a hegy belsejébe.