Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik gyobb mellékágra oszlott, amely már a Szent Gellért-téren elágazott és ív alakjában folyt, míg Albertfalva határában ismét a Dunába ömlött. Az egykori Dunaágak mentén kőtuskókat találunk és vastagabb kavicsos lerakódást. A kavicsos hordalék felett rendesen homok következik, majd iszap, öntésföld és végül a termőréteg fedi az összes folyami képződményeket. A Kelenföld és a Lágymányos területén a kavicsos és homokos rétegek lerakódása után stagnált a víz építő munkája. Azon időtájban inkább a szél és a hegyről lefolyó kisebb patakok hoztak finom anyagot. A Duna közelében találunk öntés iszapot. A Lágymányoson a finom, túlnyomó részében szélhordta anyag, a pocsolyás, mocsaras területen elhúmuszosodott, mocsárfölddé lett. A stagnáló víz a kiscelli agyag felső részét fellágyította, sárgás agyaggá alakította át, a porhanyó agyagban oldó működést is kifejtve, a stagnáló víz oldatából gipsz-kristályok is képződtek. Ugyanazon folyamaton ment keresztül az itteni terület, mint az említett Őrsödi lapály. Ezért az egész terület tele van szulfátos vízzel, amelynek literében nem 100 vagy 1000, de 10.000 mgr/1 S0

3-ot is találtak és pedig nem egy minta vételnél. Szabályosságot megállapítani azonban a tekintetben, hogy milyen irányokban terjed a szulfátos víz, nem lehet. Meg kell jegyeznem, hogy itt egyes gazdaságok is voltak, ahol a trágyatelepek helyein is szaporodik a szulfát mennyisége. Ezért úgy a stagnáló vizek helyei, mint esetleg a pöcegödrök, trágyatelepek közelsége szabják meg a szulfátos vizek és talajok chémiai összetételét. A mellékelt táblázatok a szulfátos vizek változatos eloszlásáról részletes képet adhatnak. A Kelenföld területén is voltak egykor keserűvíz-telepek. Ilyenek egyike volt pl. az „Aesculap"-telep, a Tétényi-út és az Ercsi-út között, és tőle északra a „Ferenc József'-telep, de ma már alig van nyomuk. Az utóbbinak egyik-másik kútja még megvan, azt azonban már az Erzsébet-sósfürdő használja ivókúrának, inkább azonban fürdési célokra. Az Erzsébet-sósfürdő területének, jobban mondva az Erzsébetsósfürdőnek, jelenleg 9 kútja van, még pedig a telepen 3, a Szent Istvánút mentén 3 és a Váchod-utca mentén ugyancsak 3. Valamennyinek felszíne a tengerszinthez viszonyítva 101.77—104.36 méter között van, a vízszint pedig 100.97—103.09 m között ingadozik. A kutak hőmérséklete sem egyforma. A kútvíz főleg 8—9 C fok között váltakozik, de a Váchodutcánál 10 C volt a víz hőfoka. A chémiai elemzéseket illetőleg a táblázatokra utalok. Az Erzsébet-sósfürdő. Az Erzsébet-sósfürdő a lágymányosi lapályon, közel a MÁV kelenföldi állomásához, XI. kerület Tétényi-út 12—16. szám alatt fekszik.