Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik vetlen szomszédságában. Itt csak gyéren fúrtunk, de e fúrásokból sem látunk mást, minthogy mindenütt a lösz alatt, a kiscelli agyag uralkodik s a két képződmény határán víz mutatkozik. Jellemző itt is, hogy ahol a fúró a kiscelli agyagban megkapta a vizet, ott a víznívó fúrás után kb. 60 cm-rel felszállt. Egyebekben a mellékelt ábrákra utalok, amelyek a talaj szerkezetét szelvényekben ábrázolják. 9. Az örsödi és az őrmezei keserüvízi telepek. Az őrsödi és az őrmezei laposoknak, vagy a keserűvízi telepeknek és környéküknek a bázisa a középső oligocén kori kiscelli agyag és efelett konkordánsan települő felső oligocén kori Pectunculus obovatusos homok. A felső oligocén üledéksor részint homokból, részint alárendelten agyag rétegekből áll, közte homokkőpadokkal váltakozva. A nevezett laposokat is egykoron eme felső oligocén homokos képződmények fedték, csak idővel és valószínűleg csak a pleisztocénban, vagy még később mosták el, részint a Madárhegyi dűlőből lefolyó záporesők e területekből a felső oligocénbeli homokos képződményeket, részint az uralkodó északnyugati szél kifúvó hatásának a következménye a kiscelli agyag szintjéig kierodált laposok keletkezése. Az Őrsödi lapos, a Kőérberki-díilő és a Dobogóhegy között fekszik, délről Péterheggyel határolva. Az Őrmezei lapály a Dobogóhegy és az Őrmezei dűlő között terül el. A Dobogóhegy déli végénél a két lapos terület összetalálkozik és az albertfalvai határon keresztül a kelenföldi síkság felé törekszik. Északról mindenütt a kiscelli agyag határolja a két medencét. Úgy a kiscelli agyagot, mint a pectunculusos homokot, a Dobogóhegy kivételével, a subaerikus lösz fedi 1—5 m vastagságban. Amint a vizek és szelek kierodálták a medencéket, úgy mind a két erő közösen dolgozott azoknak későbbi feltöltésén is. Ezért találunk ott termőréteget és alatta talán kis részében sárgás agyagot, amely még szintén ai holocénhoz tartozik. AAind a két laposban az esővíz sokáig stagnált, azok mocsaras területté váltak, mocsárföld képződött, ahol a stagnáló vizek oldó hatásokat fejtettek ki és fejtenek ki jelenleg is. A mellékelt szelvény ábrázolja a mocsárföldet és fekiijét, feltünteti a víz lassú lefolyását, amely időnként nem is szivárog el. A keserüvizek keletkezését Szabó, Schafarzík (215) és Vendl (343, 353) nyomán az általános részben már kifejtettem, azért most már csak a keserűvízkutak történetét ismertetem. Adatokat csak a Hunyadi János-keserűvízforrások fejlődéséről a Saxlehner cégtől kaptam. A másik két cég elzárkózott minden adat közlése elől. A Hunyadi János keserűvíz-telep. A Hunyadi János keserűvíz-telepek a Sashegy, illetve a Sasadi-dülő déli völgyületében, a Kőérberki-, Do-