Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeolóíriája 247 bogói- és őrmezői-dombok között, az Őrsöd és őrmező nevezetű (apályokban fekszenek, Mind a két telep közvetlen szomszédságában húzódik a Kőérberki-út, az új Balatoni-műút és a Péterhegyi-út. Néhai Saxlchncr András élelmességének köszönhető elsősorban, hogy a természet laboratóriumában készülő keserűvíz az emberiség rendelkezésére áll. A kőszegi születésű Saxlehner András a mult század 40-es éveiben Budapesten posztóüzletet nyitván, az 1862-es év egyik napján vevőinek egyike, Baier József, azzal az ajánlattal jött a boltba, hogy az ivóvíz után ásott kútjában feltárt keserű ízű vizet kapván, nem volna-e hajlandó azt esetleg értékesíteni. Egy-két vegyvizsgálat után Saxlehner a forrás vizét rendkívül értékes gyógyvíznek találván, Baierrel a telek vételárában megegyezett s azt tőle megvette. Azután hozzáfogott a telep kiépítéséhez és a víz gyakorlati forgalomba hozatalához. Jelenleg a 80 katasztrális holdnyi kiterjedésű Őrsödi katlanban 156 kút és az őrmezői völgyületben 22 kút van. A kutakból merített víz egy külön csővezeték segélyével a gyüjtőmedencén át a villamosmotorok által hajtott szivattyúkkal továbbíttatik a töltőházba, ahol átszűrve kerül a palackokba, külön gépek segélyével, anélkül, hogy emberi kéz hozzá is nyúlna. Saxlehner Andrásnak, első tulajdonosának, 1889-ben bekövekezett halála után özvegye, Saxlehner Emilia, fiainak közreműködésével az alapító szellemében továbbvezeti a céget, mely azóta is változatlanul a Saxlehner András nevét viseli. A keserűvíz „Hunyadi János" után van elnevezve, de „Saxlehner" cégjegyzése is közismertté vált. Az Őrsödi katlanon kívül az őrmezői völgyületben is vannak még kútjai a Saxlehner-cégnek, de nem az egész völgyület van birtokában. Ott kívüle még két más érdekeltség termeli, ha sokkal kisebb arányokban is, a természetes keserűvizet. A fenti adatokat részint a cég igazgatóságától szereztem meg, részint Schafarzik Ferencnek (215) a védőterületi szakértői javaslatából merítettem. A jelzett cég tulajdonát képező keserűsós vizű forrástelepek, a „Hunyadi János" néven ismert ásványos gyógyforrások számára engedélyezett védőterület okmányának a száma 126.526/1911. Ezen okmányt 1911. év dec. hó 7-én Bartóky József földmívelésügyi államtitkár írta alá. Az Őrsödi és az őrmezői keserűvizes forrásoknak védőterületéről, Schafarzik Ferenc (215) szakértői javaslata alapján, röviden a következőket közölhetem. A két keserűvizes telep északnyugat-délkeleti irányban húzódó hosszúkás földsáv, amely terület az Ördögorom táján 317 m, s a telepek alján 110 m magas az A. t. sz. f. A védőterület északnyugaton az Ördögormot érinti és a Rupphegyet is körülveszi, továbbá magá-