Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik A Rudasfürdő forrásai a Gellérthegy tövében egy nagy törési vonalrendszerből erednek. E források: a Hungária- (4), az Udvari- (5), a régi Attila-forrás (6), a Kossuth Lajos forráscsoport (6), a Kara Musztafa forrás (7), és a Rákóczi forráscsoport (7), a Gül Baba forrás (7), a Kinizsi és Török ikerforrás (8), a Beatrix (9) és Mátyás forrás (9), az Árpád ikerforrás (10) és végül a Diana ikerforrás (11). Ezek mind közös eredetűek és kisebb eltéréssel egyforma mértékben keveredik vizük karsztvízzel. Térszíni magasságuk, ahonnan a források feltörnek, 106.51 —107.90 méter között fekszik, kivéve a Hungária forrást és a Diana forrást (105.70 és 105.82 m). Nyugalmi víznívójuk 103.10—105.00 m között változik. Átlagos vízszintjük tehát 104.18 m az A. t. sz. /. Hőmérsékletük sem tér el nagyon egymástól: 42.00—43.50 C fok, kivéve a Diana forrás vizét, amely csak 31.00 C fokos. Ha kémiai összetételüket egymással hasonlítjuk össze, ott is csak kisebb eltérésekkel találkozunk, miért is Emszt Kálmán (409) a régi forrásokat és az újabb források vizeit testvérvizek-nek nevezte. A Rudas fürdő forrásainak napi hozama kb. 1800 m

3. Az 1932. évben a főváros a Rudas előtt három újabb fúrást mélyeszteti abból a célból, hogy megállapíthassa, kaphatnának-e melegebb vizet is fúrások útján: az egyiket a Dunaparton (1) fúrták 100.30 m-ig, ahol 45 C fokú vizet nyertek, a másikat, amelyet Juventus forrásnak neveztek (2), a Rudas előtt mélyesztették, amelyből 43.4 in mélységből 46 C fokú víz szökik fel; végül a harmadikat, az előbbitől alig 4—5 m-nyire telepítették és az új Attila fúrásból (3), tárták fel, melyben 36.80 méterből ugyancsak 45 fokú víz kerül a felszínre. Látjuk, hogy e három különböző mélységből majdnem egyenlő hőfokú víz került elő, jeléül annak, hogy itt melegebb vízre való kutatás eredménnyel nem járhat. Az első fúrást betömték, a másik kettő azonban bőségesen önti a jó, egészséges hévvizet fürdő- és ivókúrák számára. 2. A Székesfővárosi Ásványvízüzem. Ugyanabból a 45 C fokú víztömegből kapja az Ásványvízüzem is a szükséges vízmennyiséget, amelyet lehűtve és szénsavval telítve bocsátanak forgalomba. A régi Attilaforrás a Kossuth Lajos forráscsoporttal és az Árpád forrásokkal együtt kezelve, Hungária forrás, illete Harmatvíz néven ismeretes, mely mint tiszta mészhydrocarbonátos ásványvíz igen üdítő, aminővel kevés nagy város dicsekedhetik. A Rudasfürdői uszoda szomszédságában, XI. kerület, Szent Gellért rakpart 1. szám alatt fekszik a Székesfővárosi Ásványvízüzem, amelyről az üzem igazgatója, Fetiérváry Elemér a következőket közölte velem: „Az Ásványvíz-üzemet a 396/1916. és 1307/1918. kgy. határozatok létesítették azon okból, hogy az eddig felhasználatlan Hungária for-