Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik márga támaszkodik. A vető mentén feltört egykori hévvízforrások helyén édesvízi mészkő rakódott le, amely keletre a Csillaghegyi forrásokig követhető, ahová a régi hévforrások leszálltak. Az édesvízi mészkő alul itt már a kiscelli agyag búvik ki, amelyet a szomszédságban bányásznak. A Péterhegyi dűlőben is volt hasonló agyagbánya. Ott az egykori bányában állandó tavacska alakult ki, melybe részint alulról, részint az agyagot fedő lösz- és az agyaghatárról szivárog szulfátos, kemény víz. Tőle keletre a mély út bevágásában hasonló magasságban kis forrás is fakad ugyancsak a lösz alsó határán. A kiscelli agyag dőlése e helyen keletdélkeleti. Ha a környék kútjait, illetve a vízszintjüket nézzük, azt látjuk, hogy a talajvíz mozgása délkeleti irányt követ. A felső út domboldalán a 22.872. hrsz. telek felsőbb részén, 164.38 m magasan, egy 20.30 m mély kutat találunk, amelyben a víz foka 15.2 C°. Ugyanazon telek útmenti részén 151.98 m magasságban mélyeszteti fúrásban feltört víz van, amely a fúráskor a felszín alatt 11.20 m-nyire állott, majd a fúrás után 7.68 m-nyi felszín alatti magasságig felnyomódott. Tehát az alsó víz 3.52 m-rel szállt feljebb. A hegyoldalon eszerint különböző eredetű vizek állapíthatók meg: a lösz alatti talajvíz, a kiscelli agyag rétegei közti rétegvíz és talán némi karsztvíz is belevegyül már egyes kutak vizeihez, amire az észlelt magas hőmérséklet enged következtetni. Az említett tavacskától délre, a major udvarán lévő bővizű kút is naigyobb vízszállításával tűnik ki. A kiscelli agyagot az egész hegyoldalon lösz takarja, amely a dolomit egyes részeit is fedi. A lösz fekvése hordképesség szempontjából nem egészen megbízható, miértis az építkezések némi óvatosságot igényelnek. A domboldal alatti völgy felső részén, a 14. számú fúrásban, 8 méter mélységben a lösz alatt már dolomitot ért el a fúró. Hasonló viszonyokat találunk a völgyecske jobboldalán, ahol ugyancsak a lösz alatt a kiscelli agyag képezi a vidék alapját, a bevágott utakban és vízmosásokban itt is források törnek fel. A dombocska délkeleti sarkában volt egy téglagyár, amihez a kiscelli agyagot és a löszt használták fel. Az agyaggödörben a kiscelli agyag délkeleti irányban dől, amely irányban a talajvíz is szivárog. A területből emelkedik ki az Aranyhegy, amelynek csúcsa 175 méter magasan van a t. sz. f. Az Aranyhegy anyaga édesvízi mészkő, ugyancsak egykori források üledéke, amely kis megszakítással nyugatra folytatódik, ez építi fel az ürömhegyet és egészen a határig húzódik. Az Ürömhegyen nyolc helyütt is bányászták a travertino mészkövet, bizonyságul annak, hogy a kőzet az építkezésekhez igen jó anyagot szolgáltat. Fent a hegyen a bányákban kutak vannak, amelyekben, a, vízszintjük szerint, a víz nyugati irányban mozog. Tekintettel arra, hogy az édesvízi mészkő alatt a hegyen csak kiscelli agyag fekszik, annak dőlése is nyugati irányú kell, hogy legyen. Az Ürömhegy déli lejtőjét lösz fedi 2—3 méter vastagságban, amely megmozdulásokra