Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 113 itt is hajlamosnak látszik. Helyenként a löszt sárga homok helyettesíti, amely hordképességi szempontból hasonló elbírálás alá esik. Az ürömi határnál a travertino alatt folyami homokos kavics települ, amely részint kútásás alkalmával kerül a felszínre, részint azonban a hegyoldal meredek részein közvetlenül észlelhető. A benne tárolódó víz kissé vasas, mert a kavics vasrozsdás. A számszerű adatokra nem igen terjedhetek ki, mert az a leírásokat feleslegesen nagyon megnyújtaná. E tekintetben a táblázatok tájékoztatnak. 2. A Csúcshegy, Viharhegy, Hármashatárhegy, Mátyáshegy. A négy hegyből álló északnyugati-délkeleti irányú hegygerinc északnyugati végén emelkedik ki a Csúcshegy 445 m tengerszint feletti magassággal. Ezen hegyen a solymári határnál, kis sávban a hárshegyi homokkő fekszik, amely a középső oligocén aljára tartozik. Közvetlen hozzásimul a felső eocén korú nummulinás mészkő, amiből a Csúcshegy teteje is felépült és mely dél-délkeleti irányú lőléssel fekszik a dolomit felett. A vonulatot alkotó dolomitrögök felső karni emeletbeli szaruköves dolomitból állanak, mely alól a Csúcshegy északkeleti oldalán e kőzet fekiije az alsó karni szarukőcsomókat tartalmazó mészkő, vagy raibli mészkő is felszínre kerül. Kisebb foltokban a raibli mészkő még délebbre is észlelhető a hegyvonulat északkeleti lábánál. Amint a Csúcshegyet elhagyjuk, nyomban feltűnik a terület rögös szerkezete, mert hegygerincre majdnem merőlegesen, pikkelyesen feltolódó felső eocén kori, priabonai emeleti nummulinás mészkővel és bryozoás márgával találkozunk s utána közvetlenül bepréselt és összetöredezett, hol északnyugati, hol délkeleti dőlésű budai márga lép fel az eocén kori képződményekhez szorosan csatlakozva. Az alsó oligocén kori budai márga délkeleti közvetlen szomszédságában is a most megismert eocén kori kőzetek feküsznek. Eocén nummulinás mészkő alkotja a Viharhegy sapkáját is, amelynek legmagasabb pontja 448.7 m a tengerszinthez viszonyítva. A Viharhegy és a következő Hármashatárhegy magját már valamivel fiatalabb dolomit alkotja, még pedig a felső karni emelet szaruköves dolomitja, amelyet a hegycsúcson a régi lövészárkok feltárásában, vékony padosan elválva, figyelhetünk jól meg. E területen tovább délkelet felé, ahol négy helyütt bukkant ki a dolomit feküjébe tartozó szaruköves mészkő (Reibli mészkő) kisebb rögökben feltárva, míg a hegygerincen a vetődési vonalak mentén többször felváltva a különböző eocén kori kőzetek tarkítják a vonulat földtani képét. A Viharhegy 449 m, míg a Hármashatárhegy 497 m magasságig emelkednek az A. t. sz.-hez viszonyítva. Ilyen pikkelyszerü váltakozással, egymástól számos vetővel elválasztva, folytatódnak a fent elősorolt kőzetek egészen a hegygerinc déli csúcsáig. A