Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája
Buda hidrogeológiája 113 A III. kerület (Óbuda). A Székesfőváros legnagyobb közigazgatási területe a III. kerület, amelyet ősidők óta Óbudának hívnak. Árpádnak a Dunán való átkelése után itt telepedtek meg az első magyarok, amely magyar telep nemsokára Félhévíz néven Buda vásárhelye volt. A terület nagysága lllyefalvi L. szerint 36,454.700 m 2 kiterjedésű, amelyből a Dunateriiletre esik 2,507.300 m 2. E kerület határai délről, illetve délnyugatról a II. kerület, nyugatról Pesthidegkút és Solymár községek, északról Üröm és Békásmegyer községek, s végül keletről a Duna. Ezen nagy területből a következő részleteket az alábbi sorrendben tárgyalom: 1. az Üröm-, a Péter- és az Aranyhegyet, 2. a Csúcs-, a Vihar- és a Hármashatárhegyet egészen a Mátyáshegyig, 3. a Szép-völgyet, 4. a Kecske- és Látóhegyet, a Csatárka- és Zöldmáli-dülőt, végül a Ferenc- és a Szemlőhegyet, 5. a Kiscelli párkánysíkot, 6. a Csúcshegyi-, Testvérhegyi-, Táborhegyi- és a Remetehegyidűlőket, 7. a Solymári völgyet, 8. a Római-fürdőt és környékét, 9. a Mocsáros-, Kaszás-dülőt és az Aquincum környékét, 10. az Óbudai—Hungária-körúti híd (Árpád-híd) szelvényét, 11. a Császár- és Lukács-fürdő forrásait, 12. az 1920. évi magas talajvízállásokat. A táblázatokat a következő sorrendben mellékelein: Az altalajban észlelt hidrogeológiai adatok. A vízvizsgálati adatok. Néhány talajvíz kéntrioxid (S0 3) tartalma. A talajminták vizsgálati adatai. A thermális víz elemzési adatai. Mielőtt az elsoroltak tárgyalásába kezdenék, nem hallgathatom el, hogy az egész kerületet az 1919-ik évben nagy részletességgel Sehr éter Zoltán (322) főgeológus térképezte földtanilag, akinek igen pontos és lelkiismeretes adatait nem egy helyütt felhasználtam, illetve átvettem. 1. Az ürömhegy, a Péterhegy és az Aranyhegy. A III. kerület északi dombságát a jelzett három hegy és környéke alkotja. A békásmegyeri határnál emelkedik a Péterhegy, 235 m magasságban a tenger színe felett, amely felső triász kori dolomitból épült fel. Keletről nagy vető határolja a dolomitot, amelyhez kis folton felső eocén kori priabonai emeleti bryozoás