Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'98 Horusitzky Henrik jén egy nap alatt a talaj egy köbméterébe 1.5 liter csapadék szivárog be, Ha a csapadékvíznek csak két köbméteres talajoszlopban való eloszlását tételezzük fel, akkor ennek csak fele esik egy köbméterre. Ismerve az agyagos kőzetek vízmegkötő képességét, mely a víz további lefelé mozgását megakadályozza, s a kapillaritás hatását, mely a beszivárgott víz egy részét újra felfelé, a növényzet felé hajtja, nem tartom érthetőnek, hogy a felszínről lejutó ily kis mennyiségű víz okozná a hegy lábánál a talajmozgásokat. (Horusitzky Henrik, 432.) A budai márga lapjain, alulról feltörő s a felszínt elérni nem tudó vizek szivároghatnak, a dőlési irányt vagy repedések síkjait követve, s alakíthatnak ki csúszási felületeket, melyek végül a megterhelést elbírni nem tudva, a felette levő tömegek elmozdulását idézhetik elő. Az ilyen természetű mozgások ritkák s erre nézve a Logodi-utcai csuszamlós kivételes példaként szolgálhat. A fenti adatok ismeretében a Várhegy keletkezésére vonatkozó ismereteinket a következőkben foglalhatjuk össze: A Várhegy az erózió és tektonikus hegyek kevert típusát mutatja. Egyrészt a tetején fekvő édesvízi mészkő védte meg az alatta levő márgarétegeket az eróziótól, mely az ördögárok-völgyben és a Duna-medrében hatott a legerősebben, másrészt tektonikai mozgások is történtek a peremi vetők mentén, melyek a hegyet környezetéből jobban kiemelték, s az erózió mélyebbre vágódását is elősegítették, s mind élesebben elkülönítették a Várhegy fennsíkját környezetétől. 2. A Naphegy (Tigris-tér). A Naphegyet a Várhegytől az ördögárok itt már elkeskenyedő völgyülete választja el. A tektonikai erők és az erózió együttes hatása folytán keletkezett völgyület délnyugati oldalán fekszik, a Várhegynél kisebb kiterjedésben, s a Várheggyel megegyező irányban elterülő s lényegében azonos felépítésű dombot alkot. Legmagasabb pontja 158.6 m s északnyugati végén, a Tigris-utca és Ág-utca találkozásánál pedig 141.08 m a domb magassága a tenger színe felett. A Naphegy hossza kb. 350 m, szélessége 100—200 méter. Mint említettem, a Naphegy és a Várhegy földtani felépítése azonos. A Naphegy tömegét is budai márga alkotja, melyet a tetején levő édesvízi mészkő védett meg a letárolástól. Az édesvízi mészkő nincs mindenütt a felszínen. Nagyobb részben lösz fedi, s helyenkint a mészkövet építkezések céljaira már le is fejtették. Löszt hozott fel a kutató fúrás a Tigrisutca 30. szám melletti telken is, mely alatt rozsdavörös agyagot is feltárt, s csak 9.00 méter mélységben talált a mésztufára. A Lisznyai-utca és Fém-utca sarkán 6.00 méter mélységben akadt meg a fúró a mésztufán. A Derék-utcában a löszös agyag alján 7.00 méter mélységben talajvízszivárgás jelentkezett, amiből joggal következtethetünk arra, hogy itt