Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái

50 Vitális Sándor dr. mertethetem fővárosunk és környékének geológiai viszonyait s így kénytelen vagyok kiragadni csakis azokat a hidrogeológiai megfigyeléseket, melyek fővárosunk víznyerési lehetőségeinek megvilágítására szükségesek. Az ivó- és ipari víznyerési lehetőségek vizsgálatánál, mint mindenütt, székesfővárosunkban is elsősorban a földalatti (mélységbeli) s másodsorban a földfeletti (külszíni) víznyerési lehetőségeket kell szemügyre vennünk. I. Földalatti (mélységbeli) vizek. Budapest Székesfőváros és környékének vízellátásánál a víznyerési lehetőségeket tekintve, földtörténeti időrendben az alábbi földalatti (mélységbeli) víztartó, illetve víztároló képződmények (kőzetek) jöhetnek számításba: (A geológiai viszonyok ismertetésénél főleg Schafarzik—Vendl (2) munkáját veszem alapul, melyben az idevágó szakirodalom nagy része is fel van sorolva.) 1. Középső- és felső-triaszkorú (ladini, karni, nóri, rhetiai emelet) mészkő és dolomit. 2. Paleocén?, eocénkorú (Sparnacien?, Ypresien?, Bartonien) mészkő, konglomerát és kavics. 3. Középső-oligocénkorú (Rupelien) hárshegyi homokkő. 4. Felső-oligocénkorú (Cattien) homok. 5. Alsó-miocénkorú (Aquitanien, Burdigalien) kavics, homok és kavicsos homok. 6. Középső-miocénkorú (Helvetien, Tortonien) kavicsos, bryozoumos mészkő, kavicsos mészkő, homok, kavics, konglomerát és lajtamészkő. 7. Felső-miocénkorú (Sarmatien, Meotien) cerithiumos durva mészkő és konglomerát. 8. Pliocénkorú (pannóniai-levantei emelet) homok és kavics, 9. Pleisztocénkorú homok és kavics. 10. Holocénkorú homok, kavics és áradmány. II. Felszmi (külszíni) vizek. A felszíni (külszíni) vizek közül székesfővárosunk és környékének vízellátásánál rendelkezésünkre állanak: 1. Duna folyam vize. 2. Patakok (Rákos, Szilas, Solymári stb. patakok) vize. 3. Természetes bővizű források (budai hévvizek és a budai, csillaghegyi, békásmegyeri ismert langyosvizű források) vizei.