Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái

Budapest székesfőváros vízellátásának problémái 51 4. A tárolható csapadékvíz. A felsorolt mélységbeli és külszíni víztartók, illetve víznyerési lehetőségek közül az alábbiakban röviden vázolva csak azokat fogom ismertetni, amelyek nagyobb vízbőségüknél fogva székesfővárosunk vízellátásánál elsősorban jöhetnek tekintetbe. I. Földalatti (mélységbeli) vizek. 1. Triaszmészkő és dolomit víztartók vizei. (Karsztvíz.) Az idevágó szakirodalom, illetve szakmegfigyelések alapján már régóta ismeretes, hogy a Magyar Középhegységben: pl. a Bakony, Vértes, Gerecse, Budai hegyek, Pilis, Dunabalparti hegyrögök, Bükk stb. hegységekben a külszínen és azok környékén lesüllyedve a mélységben a triaszkorú mészkövek és dolomitok még ma is állandóan karsztosodó, de főleg a geológiai évmilliók idejében karsztosodott kőzeteiben igen nagy mennyiségű karsztvíz van tárolva, illetve raktározva. Középhegységeinkben a ma is működő karsztjelenségek, de főleg a régmúlt geológiai időkben lefolyt karsztjelenségek alapján következtethetünk az évmilliók ideje alatt képződött és tárolt karsztvizek szinte korlátlan mennyiségére. A karsztosodás lényege, hogy a felszínen levő mészkövet és dolomitokat a reájuk hulló csapadékvíz a levegőből magával hozott szénsav segítségével főleg a vetődések és repedések mentén kioldja (korrodálja), s ily módon hatalmas barlang-, járat- és üregrendszerek keletkeznek. A triaszkorú mészkövek és dolomitok nagy része a geológiai időkben (középhegységeinkben a jura?, kréta,, paleocén, oligocén, stb. korszakokban) évmilliók során át a felszínen voltak, karsztosodtak és a képződött üregek, barlangok és. járatrendszerek telítődve vízzel a mélységbe süllyedtek. A ma felszínen levő mészkövek és dolomitok karsztosodása ma is folyamatban van s a ma képződő karsztvíz a régi „geológiai" karsztvizet állandóan táplálja s a karsztforrásokon át csak a felesleges víz távozik el. A ma is képződő, illetve működő karsztvíz fővárosunk vízellátásánál nem jöhet számításba, de annál inkább a régi geológiai időkben képződött és raktározott karsztvíz. Hogy ennek a régi karsztvíznek mennyiségéről, viselkedéséről, stb. képet adjak, legyen szabad a főváros közelében az esztergomi szénmedencében bányászatilag feltárt és évtizedek óta ismeretes geológiai „őskarszt" hidrológiai adatait az arra legilletékesebb szakemberek munkál alapján vázlatosan megismertetnem. 4*