Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Társulati ügyek

t Társulati ügyek 30? Pávai-Vajna nevéhez fűződik a székesfehérvári és az örszentmiklósi fúrás is. Székesfehérvárott 1200 m mélységig hatolt a fúró. A fúrólyukból a szénsavas víz magától ömlik ki, míg a sósvíz, amely mélyebb szintben helyezkedik el, szivatás után kerül a felszínre, örszentmiklóson három fúrás van. Az itt talált víznek az a nevezetessége, hogy az eddig talált vizek között a legnagyobb sótartalmat mutatja: literenként 24 grammot. A harmadik fúrás a mult évben fejeződött be, 70°-os termális vizet, továbbá gázt tárt fel. Schmidt E. Róbertnak több dolgozata jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban az Alföld altalajának hőmérsékleti viszonyairól és az artézi kutak zárószerkezeteiröl. Gedeon Tihamér ugyancsak a Bányászati és Kohászati Lapokban az ausztráliai bauxit-cementgyártásról és az indiai ilmenitről értekezett. Tasnddi-Kubacska Andrásnak a „Földgömb"-ben jelent meg közleménye a Villa Nazionale (Nápolyi Állattani Állomás) kutatóiról. A „Földgömb"-ben találjuk Kessler Hubert cikkét is: „Árvíz az Aggteleki cseppkőbarlangban" címmel. Aujeszky László az ..ldöjárás"-nak szorgalmas munkatársa. Számos értekezést közölt, főleg a meteorológia és aerológia köréből. Bányai János, megszállt területen élő tagtársunk, a szerkesztésében megjelenő „Székelység"-ben hosszú tanulmányt közöl a Székelyföld ásványvíz-ritkaságairól, borvizeiről, fürdőiről és gázforrásairól. Rokonegyesületeink munkásságát ismertetve meg kell emlékeznem a Magyar Mérnök- és Építészegyletről, illetőleg annak vízépítési szakosztályáról. Sajnos ezt a megemlékezést szomorú eseménnyel kell kezdenem, mert a Szakosztály kiváló elnöke, kenesei Kenessey Béla, a mult év márciusában elhúnyt. Kenesseyvel nemcsak a vízimérnökök, hanem mi hidrológusok is sokat vesztettünk, mert nemcsak kiváló kultúrtechnikus volt, hanem mint hidrológus is élénk irodalmi munkásságot fejtett ki. Több éven keresztül volt a Vízrajzi Intézet vezetője, a közgazdasági karon a kultúrtechnika előadója, és 1928-tól a Vízügyi Közlemények szerkesztője, amelyet mai magas szintjére az ő fáradhatatlan munkássága emelt fel. A Vízépítési Szakosztály a mult idényben 15 ülést tartott, melyek közül több hidrológiai vonatkozású volt. Ilyen élénk szakosztályi életre alig van példa a múltban. Örvendetes esemény a Mérnökegylet életében a vidéki osztályok megerősödése, amelyek munkarendjén szinte mindenütt találunk hidrológiai vonatkozású tárgyat. Hazánk hidrológiai viszonyainak megismertetése szempontjából még sokat várhatunk a hidrológia helyi művelőinek munkásságától. A hidrológia tudományát hivatalból üző intézményeink közül a Földmívelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézetéről kell megemlékeznem annál is inkább, mert az idén 50 éves fennállását ünnepelte. Ötven év látszólag nem nagy idő egy intézmény életében, de jelentőségében mindjárt megnövekszik, ha megtudjuk, hogy Vízrajzi Intézetünk Európának egyik legrégibb ilynemű intézménye, mely különösen a világháborút megelőző időkben igen nagy nemzetközi tekintélynek örvendett. Kisebb és nagyobb vízfolyásaink vízjárásának felderítésében, folyóink térképezésében, csapadékviszonyaink tanulmányozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett az Intézet. Szomorú tény. hogy munkásságának legszebb gyümöl-