Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Társulati ügyek

306 Társulati ügyek c-seit idegenek aratják le: Dórin Pável, az új román vízierö-statisztikában egyet­len szóval sem említi meg. hogy adatanyaga 100%-ig magyar eredetű, a cseh Smrcek a brüsszeli hajózási kongresszus elé terjesztett tanulmányában lelkiisme­retfurdalás nélkül beszélt cseh Dunáról, amelynek szabályozását az „illetékes hatóságok" már a XV. században elkezdték és így tovább. A Vízrajzi Intézet jubiláris esztendejét 40., bővített tartalmú Évkönyvének sajtó alá rendezésével, a talajvízszín megfigyelésekre szolgáló csőkúthálózat sű­rítésével, a Bodrog-folyó térképezésével és vízsebességmérő műszereinek hite­lesítésére szolgáló új csatornájának megépítésével ünnepelte. Az Intézet különösen mellékletekben gazdag Évkönyvét említve már a hidrológiai irodalom területére lépünk, amelyen a Földmívelésügyi Minisztérium másik kiadványát, a Vízügyi Közleményeket kell megemlítenem. Kenessey Béla elhúnytával Németh Endre kir. főmérnök vette át a lap szerkesztését és ha a pénzügyi helyzet által megszabott, kissé szűkebb terjedelemben is, ha lehet még az eddiginél is változa­tosabb tartalommal vezeti tovább. Tovább folytatta hézagpótló munkáját a Víz­ügyi Lapszemle is, amelynek 80 bel- és külföldi folyóirat állandóan figyelem­mel kísért, szakok szerint csoportosított cikkanyagában állandóan megtalálja az öt érdeklő anyagot a hidrológus is. A Vízügyi Lapszemle 5 éven át folytatott kitartó munkája nekünk különösen értékes gyümölcsöt is hajtott, amennyiben az elmúlt évben a Székesfőváros Vízmüveinek mérnökei megindították a hasonló modorban szerkesztett „Vízművek Lapszemléjét". Lapszemlékről lévén szó, e helyről is meg kell emlékeznünk a Tudományos Testületek és Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója: Ma­g.vary Zoltán által kezdeményezett és már második kötetben megjelenő szemlé­jéről, amely a magyar tudományos élet termését ismerteti évről-évre francia és német nyelven a külfölddel. A Deutsche Auszüge ungarischer Wissenschaftlichen Zeitschriften" és a „Revue des Revues Litteraires et Scientifiques Hongroises" nemcsak hézagpótló munkát végez, hanem teljesen igazolja Szakosztályunknak azt a Közlönyünkben megvalósított régi felfogását, hogy a magyar tudományos­ságot, ha kell, még különleges áldozatok árán is, de ineg kell ismertetni a kül­földdel. Külföldi viszonylatban nem feledkezhetein meg az Erdészeti Kutató Intézetek 9. nemzetközi kongresszusáról, amely Roth Gyula műegyetemi tanár és elnök rendezésében szeptember elején Magyarországon zajlott le. Szakosztályunkat két előadó képviselte a kongresszuson: Ijjász Ervin az Alföldi talajvízszín-meg­figyelések eredményeiről tartott németnyelvű előadást, Lászlóffy Woldernár a Vízrajzi Intézet talajvízszín megfigyelő kútjait ismertette francia nyelven. Ezt a kongresszust nyomon követte a Budapesten rendezett II 1. Erdőgazdasági Kon­gresszus, amelyen Trümmer Árpád tartott hidrológiai szempontból figyelemre­méltó előadást a vízmosások munkájáról és megfékezési módjairól. Ugyancsak szeptemberben volt a Nemzetközi Geodéziai és Geoiizikai Unió­nak és az annak keretéhen működő Nemzetközi Hidrológiai Szövetségnek kon­gresszusa Edinburgban, amelyen sajnos Magyarország — bár meghívót kapott — nem volt képviselve. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Nemzetközi Hidro­lógiai Szövetség Magyar Nemzeti Bizottsága még meg sem alakult, és hogy hazánk ebben az egyetlen Nemzetközi Hidrológiai Szervezetben egyáltalában

Next

/
Thumbnails
Contents