Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Linczbauer Ferenc emlékezete

Linczbauer Ferenc emlékezete 17dő környékének hangulatos nyugalmát felveri — de adjuk át a szót Linczbauernek, ki a zenén kívül fürdő könyvtárat, a főváros szép környékére vezetendő kirándulások szervezését és mint legszükségesebbet, amit a felebaráti szeretet követel: fürdőkórház felállítását óhajtja és ezzel zárja is 1837 április havában megírt könyvét. Mélyen tisztelt Szakülés! Egy ritka, feledésbe menő könyv sárguló lapjai közé tekintettünk be. A betűk kifejezte gondolatokon át egy ismeretlen embert idéztünk magunk elé. Egy embert, aki rajongásig szerette szülőföldjét, a természetet, akiben volt erő bevallani, hogy a fogyatékos ismereteken túl nagy kérdések ismeretlenek még. A munkáján nagy szorgalom tükröződik vissza és ami mindennél fontosabb, bölcs jóság. Megfigyel, következtet, javasol — a „szenvedő emberiség érdekében". Ma, mikor külső ellenségeink egyik leghatásosabb fegyvere: a névelemzések alapján való hazafiság felállítása, könnyen elhangozhat a vád, hogy hisz ez „egy német ember" — mit ünnepeljük; aki azonban átolvassa ezt a nagy szeretettel, gonddal megírt munkát, az megérzi, hogy Linczbauer nemcsak szülővárosát szerető ember, hanem jó magyar, aki teljes részvéttel ír a nemzet szenvedéseiről, elismeréssel az érdemekről, ő az új földesúr halhatatlan alakjának egyik megszemélyesítője. Sírját, sorsát nem ismerjük, de talán helyesen járunk el, ha rokonszenves személye előtt ez alkalommal, mikor épp 100 éve, hogy megjelent hazánk egyik ritka természeti kincséről, a budai melegforrásokról írt monográfiája — tisztelgünk. * Verfasser lenkt die Aufmerksamkeit auf Linczbauer's Werk über die Budapester Thermalquellen: „Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofenpest, 1837." Die Monographie ist eben vor 100 Jahren erschienen, die Auffassung und Beobachtungen F. X. Linczbauer's werden hochgeschätzt. Hidrológiai Közlöny XVII. 2