Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata

146 Dr. Papp Ferenc a) Időszaki, leszálló vizű források. Hőmérsékletük, hozamuk és összetételük közvetlenül összefügg az éghajlati tényezőkkel. Hőmérsékletük nálunk a teljes befagyástól (télen) + 30° C-ig (nyáron) ingadozik. Szárazság idején elapadnak, illetve hozamuk igen megcsökken. E források vize igen lágy, összetétele meg­közelíti az esővíz összetételét. Ilyenek: hegyvidéki, erdei és mezei forrásaink közül azok, melyeket a fenti sajátságok jellemeznek. Felhasználás: megbízhatatlan, ivásra legtöbbször alkalmatlan, szennyezett víz. Felismerésük: hőingadozásuk nagy, hóolvadás ide­jében a hőmérsékletük 1—2° C, nyáron 18—30° C. Medencéjüket lomb, illetve nem vízinövények bélelik, állat nincs bennünk, lefolyá­suk medrében növényzet él. Kétes esetekben laboratóriumi (fizikai, bakteriológiai, kémiai, biológiai) vizsgálat szükséges. b) Állandó leszálló vizű források. Hőmérsékletük, hozamuk és összetételük szűkebb határok között változik. Hőmérsékletük az illető hely évi középhőmérsékletétől alig tér el. Nálunk 5° és 10° C, egy és ugyanazon forrás hőmérséklete legfeljebb 1—3° C-szal ingadozik. A vízgyűjtő terület nagysága és a rétegek vastagsága szerint a külső középhőmérséklet és a víz hőfoka között 1—2 havi késés észlelhető. Hozama és összetétele a külső csapadéktól függ. Ilyenek: hegyvidéki, erdei forrásaink közül azok, melyeket a fenti sajátságok jellemeznek. Felhasználás: megbízható, ivásra és ipari célokra legtöbbször alkalmas víz. Felismerésük: hőmérsékletük a legnagyobb hidegben is a mi vidékünkön 5—10° C; leghidegebbek március és április havában, legmelegebbek szeptemberben. Nyáron hőmérsékletük nem szökik fel. Hozamuk a vízgyűjtő terület nagy­sága, a vízgyűjtő rétegek vastagsága szerint többé-kevésbbé inga­dozik és a csapadéktól függ. Medencéjüket finom iszap, homok, ritkán kavics, illetve szikla béleli; vízinövények és állatok élnek benne, lefolyásuk medrében kavics, homok található. Kétes esetek­ben laboratóriumi vizsgálat szükséges. II. Ásványvíz-források. Jellemzésük: 1000 g vízben 1 g-nál több szilárd alkatrészt tartalmaznak. A természetben fokozatos átmenetet találni az egyszerű és ásványvíz-források között, ezért célszerű feltüntetni a fixmaradék mennyiségét is. Az átmenetek közül ide sorozzuk mindazokat a forrásokat, melyeknek vizét gyó­gyításra, illetve üdítésre használják fel. A felszín alatti első, illetve a mélyebben levő, vizet át nem eresztő réteg határán összegyülemlő víz, melynek sajátságain rendszerint felismerni a vidék a kialaku­lásában résztvevő geológiai folyamatok hatását. A források egy­része leszálló vizű, csapadék táplálta, ezeket az I. b) csoport saját-

Next

/
Thumbnails
Contents