Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata

Ásványvizeink és a föld alkata 147 ságai jellemzik. Vannak felszálló vizű források, ezeknél a csapadékon kívül feltételezhető, hogy a nagyobb mélységben kémiailag kötött és ép felszabaduló víz hozzájárul az utánpótláshoz. Tisztán kémiailag kötött, felszabaduló felszálló vizű források, az ú. n. juvenilis forrásvizek. Amennyiben a felszálló vizű források hőmérséklete az illető hely évi középhőmérsékleténél magasabb, úgy az rendszerint állandó és évközben 0.1—0.3° C-szal tér el attól; összetétele is állandó; hozama azonban a helyi viszonyok vízrajzi adottságaitól függ (elsősorban folyóvizek vízállásától). A forrásvizek szokásos kémiai rendszere, a sajátságaikra legjobban ható geológiai folyamat figyelembevétele alapján a következő csoportokba osztható: A) Eruptiv folyamatokkal kapcsolatos források. Jellemzésük: mofetta (CO2), fumarola (H2O), solfatára (SOs) és juvenilis sajátságú víz. H) Üledékes kőzetek közül előtörő források és végül C) Vegyes, illetve határozatlan jellegű források. * A) Eruptiv folyamatokkal kapcsolatos források, a) felszíni* leszálló, b) mély felszálló vízből táplálkozó források: 1. Szulfidos vizű források: a) Torjai Büdös-barlang környéki források. b) 2. Egyszerű szénsavas vizű források: a) Balatonfüred, Kékkút, Szántó, Borszék, Ránkherlány, Torjai Büdös, Málnás szénsavas forrásai. b) 3. Karbonátos vizű források: a) Parádi Clarisse, Nic-sur-Cére. b> 4. Földes-meszes vizű források: a) b) Gastein, Bains Vosges. 5. Szulfát os vizű források: a) Parádi Felsőakna-forrás, Erdőbénye forrásai. b) 10*