Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)
Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata
Ásványvizeink és a föld alkata 145 A mellékkőzet minden esetben biotit-andezit, ennek megtartási állapota, ásványos összetétele azonban különböző. A járulékos ásványi elegyrészek legszembetűnőbb hatása a gyógyfürdő feletti ú. n. Felsőakna-medence vizének összetételében nyilvánul meg. E helyen egy régi ércbánya tárójában fejtik az elbomlott kaolinos biotit-andezitet. Ebben a következő ásványok jelenlétét figyeltem meg: kaolin, kvarc, fakóérc, pirit, enargit. A Fe, Cu, As, Mn az ércekre; a Ca, Na a plagioklászok, az AI, K a kaolin, a Mg a biotit elbomlása révén képződik. A Klarisse-, Szent István- és Cseviczeforrások vízösszetételének eltérései részben a tökéletlenebb ércesedésre, részben a kőzet fokozottabb kilúgozására vezethető vissza. E források 'mellékkőzetében alig venni észre a piritkristálykákon kívül más ércet és a pirit is igen ritka. A Felső-akna víztartálya mellett van egy „szérű", ahová gyakori időközökben a tárnából új kőzetet hordanak ki, tehát friss anyaggal pótolják a kilúgozott kőzetet. Buda hévforrásvizeinek összetétele is különböző, jóllehet két víztartó rétegcsoportbői ered a víz; egyugyanazon rétegből eredő források vize is el-eltér egymástól, még nagyobb a különbség a két különböző mélységből táplálkozó víz összetétele között. A legfeltűnőbb a kéntartalom különbözősége; míg a Józsefhegy körül előtörő források vizében elég jelentékeny (8, 9), addig a Gellérthegy körül fakadó forrásoknál egész jelentéktelen. A Józsefhegyi forráscsoport langyos vizeiben kevesebb a Li, K, Na, SO3 mint az ugyanott feltörő melegvízforrások vizében, ezek az alkatrészek a mélyebb szintben levő eruptív kőzetek kioldása révén kerülnek a felszínre. A Gellérthegy körül fakadó források kémiai összetétele viszont egymáshoz igen hasonló, ami mindenesetre arra vall, hogy a feltörő víz útjában azonos rétegeken hatol át. * Mindezek alapján megkíséreljük a forrásokat a kémiai összetételt figyelembevéve, keletkezésük szerint csoportosítani, mégpedig annak a geológiai folyamatnak az alapján, amelynek hatása a legszembetűnőbb. I. Egyszerű leszálló forrásvizek. Jellemzésük: 1000 g vízben 1.0 g-nál kevesebb szilárd alkatrészt tartalmaznak, a csapadék táplálja őket. A felszín alatti első vizet át nem eresztő réteg határán megjelenő leszálló vizű források. E források vizének sajátságaira 1a vidék kialakulásában résztvevő geológiai folyamatok alig, vagy egyáltalában nem hatottak. Hidrologiai Közlöny XVI. 10
