Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)
Weszelszky Gyula dr.: A budapesti hévvizek rádiumemanációtartalmának eredetéről
14 Weszelszky Gyula fenekét képező dolomit-liszten jön elő. Ebben már jóval több, 70.1 emán rádiumemanációt találtunk. Az úgynevezett Attila-forrás nem természetes forrás, hanem fúrt kút. Ennek a vize a mélyből zárt vezetéken jut a felszínre s így módunkban van a vizet megfelelő készülékkel veszteség nélkül, eredeti emanációtartalmával gyűjteni. Egyrészt ezért, másrészt azért, mivel a kútak újabb létesítmények, tehát nem volt még alkalom arra, hogy a maguk szolgáltatta víz észrevehető rádiumot rakjon le, az ezek vizével nyert adatok kellő kritikával sokkal tisztább képet adnak, mint a természetesen feltörő, régóta működő források vizével nyert adatok. Itt szépen látjuk, hogy a valamivel távolabb fekvő Juventusforrás vizének rádiumemanáció-tartalma már jóval kisebb, mint az Attila-forrás vizéé. Az első pillanatra azonban ellentmondás látszik abban, hogy a Döbrentei-téri parkban, jóval távolabb fekvő fúrás vizének rádiumemanáció-tartalma nagyobb, mint a Dunaparton a Rákóczi-forráshoz közelebb fúrt kút mélyebb részéből előkerült vízé. Ennek azonban egyszerű magyarázata van. A Duna partján telepített és ma már elzárt próbafúrás rendkívül bő vízhozamú volt. Ez az egy kút közel annyi vizet szolgáltatott, mint amennyit a Rudasfürdő összes forrásai adnak. Természetes, hogy több rádiumemanáció lesz egy liter vízben, ha egy bizonyos mennyiségű rádium a termelt emanációt kevesebb víznek, és kevesebb, ha több víznek adja át. Ezt mutatja egyébként magának ennek a kútnak viselkedése is. Az első vizsgálat, amelyet a magasabban fekvő márgarepedésből előtörő vízzel végeztünk, 12.5 emán/liter rádiumemanációt eredményezett, míg a dolomitból, tehát abból a rétegből eredő víz, melyben az emanációt szolgáltató rádium van, már csak 10.1 emán/liter rádiumemanációt találtunk. Igen ám, de aközben a kút vízhozama erősen emelkedett. Mint a fentiekből látjuk, a fúrt kutak rádiumemanáció-tartalma, ahogy a régi forrásoktól távolodunk, meglehetősen gyorsan csökken. Ebből következik, hogy ha rádiumemanációban dúsabb vizet akarunk nyerni, akkor lehetőleg közel a Rákóczi-forráshoz kell a fúrást telepítenünk. Itt az eddigi tapasztalatok szerint már kis mélységben megtaláljuk a vizet szállító réteget és mint a Duna partján létesített próbafúrás eredményei mutatják, itt még nagyobb mennyiségű víz áll rendelkezésünkre, úgy hogy ha megfelelő átmérővel telepítjük a fúrást, bőséges vízhozamra számíthatunk. Mint ez utóbb szerzett tapasztalatok mutatják, a Gellért-hegytől távolabb is nyerhetünk vizet, víz elég áll rendelkezésünkre, de
