Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 101 — 4.00 m-től egészen + 6.00 méter feletti magasságig terjedő változásokat árul el. A Béke-utca és a MÁV-vonal között kis északnyugatdélkeleti irányú kiemelkedő vonulatokat és köztük völgyületeket mutat a felszín, hol laposabb mélyedményeket, hol homokkal fedett területeket, hol pedig régi lápos foltokat. A MÁV vonalában ezen lápok természetesen már mind fel vannak töltve. A Rákos-pataktól délre, mint az alapkőzet túlnyomó részén, az elébb említett oligocénkori kiscelli agyag dominál. A Váci-út mentén húzódó magaslaton délre haladva a kerület határáig, körülbelül egészen a Fóti-útig és keleten körülbelül a Szegedi-útig azonban a felső mediterrán váltja fel a kiscelli agyagot, amelyet részletesen clr. Földvári Aladár műegyetemi tanársegéd nagy pontossággal dolgozott fel, amennyiben ő itt a tortonien- és helvétienemeleteket, amelyekbe a vulkáni tufák is települnek, paleontológiái alapon különválasztotta.* Tekintettel arra, hogy a lápok és tőzeges földek a víz aggreszszívitására is befolyással vannak, mivel a szerves bomlás könynyen hoz létre szulfátos vizeket, továbbá a csatornázásnál, építkezéseknél is tekintetbe veendők (a tőzeg sohasem hordképes!), a felszínen már kevésbbé, de az altalajban annál elterjedtebben előforduló veszedelmes üledékek elterjedését részletesebben vázolom: Egy körülzárt mélyedményt találunk a 74. számú fúrási pont táján, ahol 3.70—4.60 m mélységben érte el a fúró az iszapos tőzeget. A 98. számtól 104. számú pontig, vagyis az Üteg-utcától a Madarász-utcáig terjedő Rákos-völgyben a tőzeges talaj nyugat felé haladva, fokozatosan mélyebbre kerül, mégpedig felső szintje 0.90 méter mélységtől esik 3.50 m-ig, alsó szintje 1.20 métertől 4.40 méterig. A tőzeges talaj vastagsága ezen a vonalon 0.30—1.45 m. A 107/a. számú fúrás helyén, a Rozsnyay-utca és a Lomb-utca sarkán a fúró 5.10—5.60 m mélységben akadt barna tőzegre. A 115—122. sz. fúrásoknál a Béke-utcában és a Figyelő-utcában, a Fáy-utcától egészen a Hungária-kőrútig a tőzeges föld közvetlenül a termőtalaj alatt fekszik, 0.70—2.10 méter közti mélységekben. A tőzeg alsó szintje 2.80 és 4.70 méter között változik. A Hungáriakőrútnál a termőtalajt a ráfújt homok fedi. A tőzeges talaj átlagos vastagsága ezen útvonal mentén 1.50—2.70 m, vagyis átlag 2.00 méter. * Lásd: A tervezett újabb városligeti artézi kút előkészítő fúrásai, Földtani Közlöny, LXII. köt., pag. 65., Bp. 1933. év. Hidrológiai Közlöny XIV. G