Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

100 Horusitzky Henrik A 127., 128., 129., 130. számú fúrásoknál, vagyis a Fáy-utca, Reiter Ferenc-utca, Frangepán-utca és Jász-utca által határolt négyzetben, a tőzeg 1.80—2.60 méternél kezdődik és 2.80—4.00 méterig tart. Vastagsága a Fáy-utcában átlagban 0.62 m, a Frangepán-utcában átlagban 1.65 m. A 137., 138., 139. számú helyeken, vagyis a béketéri templom helyén a tőzeges lápföld 0.69, 0.55, 0.30 m mélységben kezdődik és 2.52, 2.52, 1.92 m-ig tart. Átlagos vastagsága 1.50—1.97 méter. A 140., 141., 142. számú fúrási pontoknál, a Szegedi-út mentén, a Béke-utca és a Szent László-utca között is találunk vékony tőzegréteget 2.20—2.80, 2.50—2.90 és 3.10 —3.20 m közötti mélységekben és 0.10—0.60 m vastagságban. A 343. számú pontnál a Mohács-utca és a Vágány-utca saroknál a tőzeg 2.20—2.60 m között; a 145. számú pontnál, a Hungária-kőrút és .lász-utca sarkánál 1.94—2.20 m között; a 146. sz. pontnál, a Hungária-körút és Lehel-utca találkozásánál 2.46—4.90 m között fordul elő a tőzeges föld. A 150. és 152. számú fúrási helyeken, a Gömb-utcában 3.48—4.55 m és 1.65—4.27 m között találunk 1.07 és 2.62 méteres vastag tőzeges lápföldet, s végül a 157. számú ponton, a Hunn-utca és a Tüzér-utca találkozásánál, 5.80 és 6.30 méter között x/2 méter vastag barna tőzeges iszapra akadtak.. A XIII. kerület talajvizi viszonyait ismertetve, különválasztom a dunamenti részén, az úgynevezett Vizafogói-laposban húzódó földsávot, amely körülbelül a Váci-útig terjed. Ez az egykori áradmányos árterület, ahol a Duna vize nemcsak hogy gyakran elöntötte a területet, hanem a talajba meglehetősen beszivárog mindaddig, amíg a pleisztocén partból ellenkező irányban folydogáló víztömegre nem akad. Közel a Dunához a talajvíz a Duna vizével meglehetősen egy magasságban mozog. A Rákos-patak torkolatánál a patak jobb- és balpartján, a Duna mentén a talajvíz + 0.88 — + 1.80 m magasságban van, tehát a Duna vízállásának magasságában. A Párkány-utca táján és a körvasútnál már + 2.00 — + 3..00 m-nél szivárog a talajvíz. A Visegrádi-út és a Váci-út közötti részen a Duna 0 pontja felett + 3.00 — + 4.00 m-nél volt megállapítható, amikor a Duna vize 1.18, másutt 1.68 m magasan állott. A terület északi részén, a Csavargyár-utcánál, vagy a Gács-utcánál a talajvíz 5.00 m körüli magasságra is felemelkedik, amikor, az utóbbi helyet figyelembevéve, a Duna vize csak 1.70 m-nél volt. A víz mozgása itt, amint egészen természetes is, a Dunával párhuzamosan déli irányban mozog.