Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 5 helyes hidrogeológiai meghatározását, mivel gyakran találkozunk a talajvíz szó helytelen használatával. Talajvíz alatt csak azt a vizet kell érteni, mely oly vízrekesztő réteg felett települő vízvezető rétegben halmozódik fel, amely fe­lülről hasonló vízelzáró réteggel nem bír. Talajvíz tehát vertikáli­san lefelé szivárgott csapadék, amelynek további mozgását lefelé egy vizet át nem bocsátó agyagréteg akadályozza meg. Az addig beszivárgó víz, amely a legfelső földrétegeket keresztezi, old és szennyeződik. Az ilyen víz többnyire jó, egészséges ivóvízül nem szolgálhat, mert a beszennyeződött víz utólagos fiitráció útján sem tisztulhatott meg. Általában a tapasztalatok szerint, a víz vertikális mozgásánál 20 méteres fínomszerü kőzeten keresztül való áthaladás az a mérték, melyen a víz a magával hozott szeny­nyezésektől elegendő mértékben megtisztul. A horizontálisan moz­gó víznek körülbelül 200 méteres utat kell ugyanilyen kőzetben megtenni, hogy kellőképen megszűrődjék, anélkül természetesen, hogy felülről új szennyezés jusson hozzá. Ezek a feltételek a több­nyire kis mélységben keringő talajvíz esetében nincsenek meg. Igazi jó ivóvíz csak vízrekesztő réteg alatt, még pontosabban meg­határozva, két vizet át nem bocsátó réteg között nyerhető. Azon­ban ínég ilyenkor is, ha függőleges irányban a települési viszo­nyok meg is felelnek, vízszintes irányban is figyelni kell arra, hogy a felső vízrekesztő réteg valahol a közelben ne legyen megsza­kadva, vagy a réteg ne éküljön ki, s így ne nyisson kaput a szeny­nyeződés számára. Befolyásolhatják a talajvíznek, mint ivóvíznek minőségét a talajvíz mozgásjelenségei is. A talajvíz, amint tudjuk, nem állóvíz, hanem a gravitáció törvényeinek megfelelően, a vízrekesztő alap lejtésének irányában mozog, miáltal szabályszerű talajvíz-áramlá­sok jönnek létre. A mozgás sebességét a lejtés nagysága és a le­győzendő súrlódás szabja meg. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a talajvíz kb. 1000-szer lassabban mozog, mint ugyanazon a terü­leten a felszíni folyóvíz. Budapesten, minthogy itt a Duna, a lánc­hídi + 2.50 m átlagos vízállás mellett, átlagos sebessége 90—92 cm/sec, dunamenti holocén területen a talajvíz 0.9 mm, vagyis kb. 1 mm sebességgel mozog tovább egy másodperc alatt déli irány­ban. 4' A többi területeken a talajvíz mozgási irányát egyéb körül­mények a felszíni folyóvíz-járatok és azok a kis vízválasztó domb­* Az adatokat a füldmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályától, Bartmann Miklós miniszteri tanácsos úr szívessége folytán, szereztem meg.

Next

/
Thumbnails
Contents