Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 5 helyes hidrogeológiai meghatározását, mivel gyakran találkozunk a talajvíz szó helytelen használatával. Talajvíz alatt csak azt a vizet kell érteni, mely oly vízrekesztő réteg felett települő vízvezető rétegben halmozódik fel, amely felülről hasonló vízelzáró réteggel nem bír. Talajvíz tehát vertikálisan lefelé szivárgott csapadék, amelynek további mozgását lefelé egy vizet át nem bocsátó agyagréteg akadályozza meg. Az addig beszivárgó víz, amely a legfelső földrétegeket keresztezi, old és szennyeződik. Az ilyen víz többnyire jó, egészséges ivóvízül nem szolgálhat, mert a beszennyeződött víz utólagos fiitráció útján sem tisztulhatott meg. Általában a tapasztalatok szerint, a víz vertikális mozgásánál 20 méteres fínomszerü kőzeten keresztül való áthaladás az a mérték, melyen a víz a magával hozott szenynyezésektől elegendő mértékben megtisztul. A horizontálisan mozgó víznek körülbelül 200 méteres utat kell ugyanilyen kőzetben megtenni, hogy kellőképen megszűrődjék, anélkül természetesen, hogy felülről új szennyezés jusson hozzá. Ezek a feltételek a többnyire kis mélységben keringő talajvíz esetében nincsenek meg. Igazi jó ivóvíz csak vízrekesztő réteg alatt, még pontosabban meghatározva, két vizet át nem bocsátó réteg között nyerhető. Azonban ínég ilyenkor is, ha függőleges irányban a települési viszonyok meg is felelnek, vízszintes irányban is figyelni kell arra, hogy a felső vízrekesztő réteg valahol a közelben ne legyen megszakadva, vagy a réteg ne éküljön ki, s így ne nyisson kaput a szenynyeződés számára. Befolyásolhatják a talajvíznek, mint ivóvíznek minőségét a talajvíz mozgásjelenségei is. A talajvíz, amint tudjuk, nem állóvíz, hanem a gravitáció törvényeinek megfelelően, a vízrekesztő alap lejtésének irányában mozog, miáltal szabályszerű talajvíz-áramlások jönnek létre. A mozgás sebességét a lejtés nagysága és a legyőzendő súrlódás szabja meg. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a talajvíz kb. 1000-szer lassabban mozog, mint ugyanazon a területen a felszíni folyóvíz. Budapesten, minthogy itt a Duna, a lánchídi + 2.50 m átlagos vízállás mellett, átlagos sebessége 90—92 cm/sec, dunamenti holocén területen a talajvíz 0.9 mm, vagyis kb. 1 mm sebességgel mozog tovább egy másodperc alatt déli irányban.

4' A többi területeken a talajvíz mozgási irányát egyéb körülmények a felszíni folyóvíz-járatok és azok a kis vízválasztó domb* Az adatokat a füldmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályától, Bartmann Miklós miniszteri tanácsos úr szívessége folytán, szereztem meg.